Boldoggá avatás, szentté avatás feltételei: itt a magyar szentek, boldoggá avatottak névsora

Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan zajlik a katolikus egyházban a boldoggá és szentté avatás folyamata. Kik azok a szerencsések, akikből haláluk után boldogok lehetnek és mik a boldoggá avatás feltételei? Az egyház legnagyobb elismeréseként melyek a szentté avatás feltételei és milyen kiváltságokkal jár ez az elismerés? Járjunk utána, kik szerepelnek a magyar tiszteletreméltók, boldogok és szentek listáján!

A szentté avatás feltételei, folyamata

A szentté avatás egy, a katolikus és ortodox egyházakban elismert egyházjogi fogalom, melynek gyakorlatilag az a lényege, hogy az egyház hivatalosan, ünnepélyes keretek között elismeri azt, hogy a – példás életet élt – elhunyt személy „Isten látására jutott”, a mennybe került. A szentté avatás menete 4 lépésből áll, amelyek a következők:

1. Isten szolgája: annak okán, ha a legalább 5 éve elhunyt keresztényt már életében a szentség híre övezte, a helyi püspök vagy a hívők közössége kezdeményezheti az élettörténete kivizsgálását, a hősi tetteiről és erényeiről szóló bizonyítékok összegyűjtését. A folyamat végeredményeként a jelölt megkapja az isten szolgája címet.
2. Tiszteletreméltó: az isten szolgájának életéről összegyűjtött anyagot elküldik a Vatikánba, a Szentek Ügyeinek Kongregációjához, ahol képzett teológusok elemzik azt. Ha bebizonyosodik, hogy az illető hősi fokon gyakorolta a keresztény erényeket (hit, remény, szeretet) és rendelkezett a négy sarkalatos erénnyel (okosság, igazságosság, erősség, mértékletesség), a pápa jóváhagyásával megkaphatja a tiszteletreméltó megtisztelő címet.
3. Boldog: a szentté avatást megelőző lépcsőfok a boldoggá avatás, ami akkor történik, ha halála után az illető közbenjárásával (neki tulajdoníthatóan) bizonyítottan csoda (megmagyarázhatatlan esemény) történik. Ezt a csodát szintén alaposan kivizsgálják, és ha hitelt adnak neki, boldoggá avatják, amiért helyi/helyi rendi (de még nem egyetemes) tisztelet illeti meg a boldogot.
4. Szent: a szentté avatás feltételei előírják, hogy az illetőhöz kötődően még egy csodának kell bekövetkeznie, a boldoggá avatását követően. Ezt az eseményt szintén a Vatikán vizsgálja ki: ha elismerik a csodát, a korábbi boldogból szent lehet – ez egy olyan megtisztelő cím, ami egyetemes egyházi tiszteletet von maga után. Az illető bekerül az egyház liturgikus naptárába, innentől lehet templomot elnevezni róla vagy az ereklyéit tisztelni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljes búcsú 2025-ben így nyerhető: ezek a teljes búcsú feltételei

Teljes búcsú 2025: tudd meg, mi a teljes búcsú jelentése és mik a teljes búcsú feltételei! Tudtad, hogy a katolikus egyházban teljes búcsú nyerhető, ha ezt megtesszük?

A boldoggá avatás feltételei: mi a különbség a boldog és a szent között?

Összegzés gyanánt elmondhatjuk, hogy a boldoggá avatás egy, a szentté avatást megelőző „utolsó előtti” lépcsőfok: míg a boldogokat helyi tisztelet övezi, a szenteket az egész világon megilleti a tisztelet. Fontos különbség a két cím között, hogy a boldogok számára még nem lehet templomot szentelni (viszont kápolnát, harangot igen), ám a szentek számára már lehet és az ereklyéiket is ki lehet állítani nyilvános tiszteletre.

A boldoggá avatás lényege tehát az, hogy valakiről, aki úgy élte le életét, hogy közben hősies erényeket gyakorolt, az üdvösség állapotában volt (Isten barátjaként élt) vagy közbenjárása révén valamilyen csoda történt, az egyház erkölcsi bizonyossággal kijelenti, hogy a mennyben van, életét pedig példaként állítja a hívek elé.

A boldoggá avatás feltételei közé tartozik a fent részletezett isten szolgája, majd a tiszteletreméltó címek elnyerése is. A „hitelesen igazolt csoda” feltételének is meg kell felelni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy hívőnek az ő közbenjárásáért kell imádkoznia, nem pedig közvetlenül Istenhez, melynek következményeképp tudományosan megmagyarázhatatlan esemény következik be (pl. egy megmagyarázhatatlan, csodás gyógyulás). A csodát a Vatikán orvosi és teológiai bizottsága vizsgálja ki és ismerheti el.

A boldoggá avatásnak területileg korlátozott hatálya van: a boldoggá avatottat abban a katolikus/ortodox közösségben vagy régióban tisztelik, ahol kivívta a tiszteletet (Bódi Mária Magdolnát Veszprémben avatták boldoggá, Magyarországon tisztelik). A protestáns egyházak (pl. református) elutasítják a boldogok és szentek tiszteletét, ugyanis úgy tartják, senkit sem kell vagy szabad kiemelni a hívek sorából.

Boldoggá avatás Veszprém 2025: ki volt Bódi Mária Magdolna?

Az idei év kiemelkedő egyházi eseménye volt 2025. szeptember 6-án Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása Veszprémben. Boldog Bódi Mária Magdolna, becenevén csak „Magdi” 1921-ben született Szigligeten, életét már egészen gyermekkorától fogva az ima, a tevékeny szeretet és a segíteni akarás határozta meg. 17 évesen döntötte el, hogy szerzetesnek áll, azonban mivel házasságon kívül született gyermek volt, erre sohasem kaphatott lehetőséget, így hát „világi apostol” lett belőle.

Magdi fiatal korától gyári munkásként dolgozott és jótékonysággal foglalkozott, 1941-ben pedig visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett. A Mária Kongregáció tagjává avatták, betegápolói végzettséget szerzett, de frontszolgálatra nem engedték el. Már ekkoriban azért fohászkodott, hogy fiatalon haljon meg, hogy mihamarabb közel kerülhessen az Úrhoz. 1944-ben Litéren megszervezte és vezetni kezdte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének helyi csoportját, akikkel együtt segítette a rászorulókat és a háború áldozatait.

A front végül elérte Litért is: 1945. március 23-án érkeztek meg a szovjetek a településre. Az óvóhelyen bujkáló nőkre hamar rátaláltak a katonák, Magdit az egyikük megpróbálta megerőszakolni. Magdi egy ollóval önvédelemből megszúrta támadóját, menekülés közben figyelmeztette a veszélyre a többieket, azonban a támadó katona hat lövéssel végzett vele. Halála után „a tisztaság vértanújaként” kezdték tisztelni, ma is sokan imádkoznak közbenjárásáért.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy kihívások előtt áll az új pápa: ezzel kell azonnal megküzdenie XIV. Leónak

A bíborosi konklávé gyors lezárása arra utal, hogy a bíborosok jelentős része kezdettől fogva Robert Prevostot tartotta a legalkalmasabbnak a pápai kihívások kezelésére.

Magyar tiszteletreméltók névsora

• Ambrus György (1923-1960)
• Bálint Sándor (1904-1980)
• Boga Alajos (1886-1954)
• Bogner Mária Margit (1905-1933)
• Bokor Sándor (1915-1972)
• Boros Fortunát Domokos (1895-1953)
• Chira Sándor (1897-1983)
• Csepellényi György (1626-674)
• Endrédy Vendel (1895-1981)
• Fekete János (1908-1952)
• Gajdátsy Béla (1887-1953)
• Györgypál Albert (1914-1947)
• Hajdú Gabriella (1915-1963)
• Kaszap István (1916-1935)
• Kelemen Didák (1683-1744)
• Kucsera Ferenc (1892-1919)
• Maczalik Győző (1890-1953)
• Márton Áron (1896-1980)
• Marton Boldizsár Marcell (1887-1966)
• Mester Margit Mária (1906-1961)
• Mindszenty József (1892-1975)
• Orosz Péter (1917-1953)
• Sándor Imre (1893-1956)
• Torma János (1914-1937)
• Vándor József (1909-1979)

Magyar boldogok névsora

• Boldog Sebestyén (950-970 közt - 1036)
• Boldog Gizella (~980 - 1050-1060 közt)
• Magyar Boldog Pál (~1180 - 1241)
• Boldog Buzád (? – 1243)
• Boldog Özséb (~1200 - 1270)
• Magyar Boldog Ilona (1200-1220 közt – ~1270)
• Boldog Gertrúd (1227 - 1297)
• Árpád-házi Boldog Jolán (1235-1239 közt – 1298)
• Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy (~1260 – ~1320)
• Boldog Csák Móric (~1270 – 1336)
• Árpád-házi Boldog Erzsébet (1292 – 1338)
• Eszkandéli Máté (? – ~1399)
• Boldog Bátori László (~1420 – 1456 vagy 1484 után)
• Boldog Temesvári Pelbárt (~1435 – 1504)
• Boldog IV. Károly király (1887 – 1922)
• Boldog Batthyány-Strattmann László (1870 – 1931)
• Boldog Salkaházi Sára SSS (1899 – 1944)
• Boldog Apor Vilmos (1892 – 1945)
• Boldog Bódi Mária Magdolna (1921 – 1945)
• Boldog Romzsa Tódor (1911 – 1947)
• Boldog Meszlényi Zoltán (1892 – 1951)
• Boldog Bogdánffy Szilárd (1911 – 1953)
• Boldog Scheffler János (1887 – 1952)
• Boldog Sándor István (1914 – 1953)
• Boldog Brenner János (1931 – 1957)

Magyar szentek névsora

• Szent Zoerard-András (? – ~1010)
• Zoborhegyi Szent Benedek (? – ~1013)
• Árpád-házi Szent Imre (~1007 – 1031)
• Árpád-házi Szent István (967-975 között – 1038)
• Szent Asztrik (? – 1036-1040 között)
• Szent Günter (955 – 1045)
• Szent Gellért (~980 – 1046)
• Szent Beszteréd (? – 1046)
• Pécsi Szent Mór (~1000 – ~1070)
• Szentéletű Magyar Mózes (1043-1051)
• Skóciai Szent Margit (1047 – 1093)
• Árpád-házi Szent László (1046 – 1095)
• Árpád-házi Szent Piroska (1080 – 1143)
• Árpád-házi Szent Erzsébet (1207 – 1231)
• Árpád-házi Szent Margit (1242 – 1270)
• Prágai Szent Ágnes (1205 – 1282)
• Árpád-házi Szent Kinga (1224 – 1292)
• Toulouse-i Szent Lajos (1275 – 1297)
• Portugáliai Szent Erzsébet (1277 – 1336)
• Szent Hedvig (1373 – 1399)
• Kapisztrán Szent János (1386 – 1456)
• Szent Márk, István és Menyhért (1588 – 1619), (1584 – 1619), (1582 – 1619)