A világszervezet főtitkára felszólított minden országot, hogy maradéktalanul és a megszabott határidőn belül tegyen eleget fizetési kötelezettségének.
Románia betétdíjas rendszere kiemelkedő eredményeket ért el az italcsomagolások visszaváltásában, de a sikerek mögött vegyes tapasztalatok húzódnak meg.
A romániai betétdíjas rendszer az első két évében figyelemreméltó eredményeket ért el. A RetuRO adatai szerint 2025-ben a piacra dobott betétdíjas italcsomagolások közül a fém 83 százalékát, az üveg 86 százalékát és a műanyag 82 százalékát visszaváltották - írja a The Guardian.
Az adatok azért is érdekesek, mert egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk az európai újrahasznosító ágazat válságával. Egy másik anyagban pedig arról írtunk, hogy még mindig rengeteg a fennakadás az palackvisszaváltó rendszerben Magyarországon, ráadásul a mindössze 50 forintos visszaváltási díj európai viszonylatban nem is teszi annyira vonzóvá a tömeges visszaváltást. Igaz, a MOHU adatai szerint 2023-ban több mint kétszer annyi hulladék érkezett be a gyűjtőudvarokba, mint az azt megelőző előző évben, tehát a rePONT rendszer igenis hozott magával valamiféle felívelést.
De vissza a szomszédos Romániához: míg 2024-ben az átlagos visszaváltási arány csak 54 százalékos volt, tavaly már több olyan kiugró hónap is előfordult, amikor a csomagolások 94 százalékát visszaváltották.
A 2023-ban indult romániai rendszer a Bucharest Center for Economy & Society elemzése szerint a kezelt csomagolásmennyiség és a piac mérete tekintetében a harmadik legnagyobb Európában, Németország és Lengyelország után. 2025 folyamán 387 ezer tonna alapanyag került az újrahasznosító központokba.
A siker mögött nem feltétlenül a környezettudatosság áll, hiszen Románia a műanyaghulladék mindössze 32 százalékát, a városi hulladéknak pedig csak 13 százalékát hasznosítja újra. Sokkal inkább az 50 lej-es betétdíj jelent erős anyagi motivációt a lakosság számára.
A hátrányos helyzetűek számára a palackok visszaváltása rendszeres jövedelemforrássá vált. Egy felmérés szerint átlagosan havi 518 lejt (kb. 100 eurót) gyűjtenek össze ebből. A megkérdezett fiatalok 94 százaléka a pénz visszaszerzése miatt váltja vissza a csomagolásokat, bár ugyanennyien említették a környezettudatosságot is.
A nagy áruházláncok különböző kedvezményekkel ösztönzik a vásárlókat a visszaváltásra. A Kaufland például öt csomagolás után 10 százalék kedvezményt ad bizonyos termékeire, a Lidl vásárlási utalványokkal jutalmazta a visszaváltókat, a Carrefour pedig pontgyűjtő rendszert vezetett be.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vidéki kisboltok számára azonban kihívást jelent a rendszer. Egy Arad megyei bolt tulajdonosa szerint 25 ezer euróért vásároltak visszaváltó automatát, amelynek fenntartása háromhavonta nagyjából 3500 euróba kerül. A befektetés megtérülése bizonytalan, különösen mivel a RetuRO csökkentette a kezelési költségeket: 2025-ben az automatával visszaváltott csomagolásokért 16-20 bani, a kézzel visszaváltottakért 7-16 bani közötti összeg járt.
A visszaváltó automaták eloszlása egyenlőtlen az országban. A gazdaságilag erősebb megyékben több az automata, Bukarest és Ilfov megye után az erdélyi megyék következnek a sorban. A székelyföldi megyék közül Hargita átlagon felüli lefedettséggel rendelkezik, míg Maros megye országos sereghajtó.
Vidéken innovatív megoldások is születtek: Székelyföldön tíz településen az önkormányzatok és az Eco-Csík hulladékgazdálkodó együttműködésével közös visszaváltó pontokat alakítottak ki. Az önkormányzat biztosítja a helyet, a hulladékgazdálkodó pedig bérli az automatát és fizeti a karbantartót.
A betétdíjas rendszer bevezetése ugyanakkor bevételkiesést okozott a hulladékgazdálkodó vállalatoknak. A Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója szerint bevételük 60 százalékától estek el, miközben költségeik csak 20 százalékkal csökkentek, ami várhatóan a szemételszállítási díjak emelkedéséhez vezet.
Az Eco-Csík ügyvezető igazgatója viszont pozitívan értékelte a helyzetet a Telexnek: "Csíkszeredában és környékén lassan a hulladékban nem lehet műanyagpalackot találni. Beindult egy mechanizmus, ami mindenkinek jó, környezetvédelmileg is, és az embereknek is, mert a pénzüket visszakapják." - hangsúlyozta.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







