Közel-keleti háború 2026: Kína és Oroszország is elmondta, hogy beszállnának-e Irán oldalán a harcokba

Moszkva és Peking egyaránt a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősítette az Irán elleni háborút. Vlagyimir Putyin orosz elnök Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető szombati meggyilkolását "az emberi erkölcs minden normájának cinikus megsértésének" nevezte. Vang Ji kínai külügyminiszter eközben arra figyelmeztette izraeli kollégáját, hogy "az erőszak nem oldhat meg valódi problémákat". A két nagyhatalom az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását is közösen kezdeményezte.

Az óvatos magatartás mögött részben jogi okok állnak. Oroszország és Irán 2025 januárjában írt alá átfogó stratégiai partnerségi egyezményt. Ez a megállapodás a kereskedelemtől a katonai együttműködésen át a kulturális kapcsolatokig számos területet lefed, kölcsönös védelmi záradékot azonban nem tartalmaz. Andrej Kortunov, az orosz Valdaj Vitaklub tagja rámutatott, hogy ez lényegesen kevésbé kötelező érvényű, mint például az Észak-Koreával 2024-ben kötött kölcsönös védelmi szerződés. Az iráni megállapodás csupán annyit rögzít, hogy a felek tartózkodnak az ellenséges cselekedetektől, ha a másik fél konfliktusba keveredik.

Kortunov szerint Moszkva számára a közvetlen katonai beavatkozás kockázata túlságosan magas lenne. Oroszország jelenleg az ukrajnai konfliktus rendezésére összpontosít, és az amerikai közvetítést részesíti előnyben. Ez hasonló ahhoz, ahogy a januári venezuelai válság idején is csupán diplomáciai válaszlépésekre szorítkozott. A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy teheráni kapcsolatai "bizonyos fokú csalódottságot" fejeztek ki. Sokan ugyanis arra számítottak, hogy Oroszország az ENSZ-beli diplomáciai lépéseken túl is tesz majd valamit.

Kína és Irán 2021-ben egy 25 éves együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében Irán csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, energetikai és gazdasági kapcsolataik pedig jelentősen elmélyültek. A pekingi Csinghua Egyetem kutatója, Jodie Ven azonban hangsúlyozta, hogy Kína régóta világos határokat szab a partnerségnek, különösen katonai téren. "A kínai kormány mindig a be nem avatkozás elvét követi, így nem gondolom, hogy fegyvereket küldene Iránnak" - mondta a szakértő. Peking szerepe inkább a diplomáciára és a válságkezelésre korlátozódik. Kína jelenleg az Egyesült Államokkal és az öböl menti arab államokkal folytat párbeszédet a helyzet eszkalálódásának megakadályozása érdekében.

A kapcsolat aszimmetriáját jól mutatja a Kpler hajókövetési szolgálat adatsora. Ebből kiderül, hogy Irán éves nyersolajexportjának 87,2 százaléka Kínába irányul, miközben Irán Kína globális kereskedelmében viszonylag kis súlyt képvisel. Dylan Loh, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem docense szerint Kína szerepe "védelmező jellegűvé vált". Peking ugyanis felgyorsította közvetítői erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a térség destabilizálódását, ami saját gazdasági és biztonsági érdekeit is veszélyeztetné. A szakértő hozzátette, hogy a politikai kockázatok újraértékelése valójában már a venezuelai válság óta folyamatban van.