Aggasztó üzenet érkezett Brüsszelből: valós esély van az Európa elleni orosz agresszióra

A Forum Europa politikai-gazdasági konferenciasorozat rendezvényén elmondott beszédében a biztos rámutatott: Oroszország Ukrajna elleni háborújában egyelőre nincs kilátás a békére. Kubilius felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország katonai kiadásai vásárlóerő-paritáson számolva elérik az Európai Unió teljes védelmi költségvetésének mintegy 85 százalékát. Emellett Moszkva 2026-ra akár 7-9 millió drón bevetésére is képes lehet.

A biztos arra is figyelmeztetett, hogy egy Irán körüli konfliktus Európát nemcsak emelkedő energiaárakkal érintheti, hanem akár 3000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakéták fenyegetésével is, miközben hiány mutatkozik az elhárítórendszerekből Ukrajnában, az Öböl menti országokban és Európában is.

Emlékeztetett arra is, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Európának négyszeresére kell növelnie légvédelmi képességeit. Kubilius beszédében három kérdéskört emelt ki az európai védelem megerősítésének témájában: az intézményi kereteket, Ukrajna szerepét, valamint a védelmi ipar kihívásait.

Az intézményi kérdésekkel kapcsolatban rámutatott: az uniós szerződések szerint a védelem nemzeti hatáskör. Ennek következtében az Európai Unióban 27 különálló védelmi politika, védelmi költségvetés és hadsereg működik. Mint mondta, a széttagoltság a védelmi iparban is megjelenik: 27 különálló ipari struktúra működik, miközben nincs közös európai védelmi piac. Kubilius szerint Európa kollektív védelmét jelenleg a NATO biztosítja, miközben az Európai Unió szerepe korlátozott. Rámutatott: a fragmentáció nem tesz erősebbé egy katonai rendszert, az uniós szerződések azonban előírják, hogy a tagállamoknak fokozatosan közös uniós védelmi politikát kell kialakítaniuk, amely végül közös védelemhez vezethet. Kubilius szerint ezért új védelmi doktrínára, új intézményekre és új döntéshozatali mechanizmusokra van szükség Európában.

Hozzátette: közvélemény-kutatások szerint Spanyolországban, Belgiumban és Németországban a polgárok mintegy 70 százaléka inkább európai szintű védelemmel - akár közös európai hadsereggel - látná biztosítva országa biztonságát. A biztos szerint az európai védelem megerősítése egyben a NATO európai pillérét is erősítené. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell határoznia, miként szervezi meg az egymásnak nyújtott katonai segítséget fegyveres támadás esetén, nem a NATO helyettesítésére, hanem annak erős európai pilléreként. A biztos szerint ez azzal is jár, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az amerikai katonai képességektől. Ennek érdekében európai stratégiai képességeket és egy európai gyorsreagálású erőt kell létrehozni, amely képes pótolni az Európában állomásozó mintegy százezres amerikai gyorsreagálású erőt. Kubilius kitért Ukrajna szerepére is. Ukrajna több mint négy éve védi Európát az orosz agresszióval szemben.

Az Európai Unió és tagállamai jelenleg a legnagyobb támogatói az ukrán védelemnek, ugyanakkor folyamatosan fel kell tenni a kérdést: elegendő-e ez a támogatás - tette hozzá. Szerinte igazságos béke csak akkor érhető el, ha Ukrajna felülkerekedik Oroszországon, mivel az elégtelen európai támogatás és egy esetleges orosz győzelem kétszer akkora költséget jelentene Európa számára, mint az Ukrajnának nyújtott megfelelő mértékű támogatás. "A védelmi beruházás mindig drága, de a beruházás elmaradása mindig még drágább" - mondta. Hangsúlyozta: Ukrajna tapasztalata kulcsfontosságú Európa számára, hiszen az ország hadserege jelentős harci tapasztalatot szerzett a háború során. Kubilius szerint Európának azt is mérlegelnie kell, miként integrálhatók az ukrán katonai és ipari képességek az európai védelmi struktúrákba. Megjegyezte: több ország - köztük Öböl menti államok és Szaúd-Arábia - már érdeklődik az ukrán dróntechnológia iránt.

A biztos felvetette annak lehetőségét is, hogy Ukrajna a jövőben a tervezett európai védelmi unió részévé váljon, akár az Egyesült Királysággal és Norvégiával együtt. A védelmi iparral kapcsolatban hangsúlyozta: az ipar széttagoltsága a nemzeti védelmi politikák történelmi öröksége, ezért szerinte közös európai védelmi piacra van szükség, amely lehetővé teszi a termelés növelését. Mint mondta, miközben a védelmi kiadások és az igények gyorsan nőnek, a termelési kapacitások bővítése elmarad, ami áremelkedéshez és hosszabb szállítási határidőkhöz vezet. A biztos szerint Európának különösen a rakétagyártás terén kell növelnie kapacitásait. Mint mondta, Ukrajna évente mintegy kétezer ballisztikus rakéta elleni elfogórakétára szorul a több ezer orosz rakétatámadás kivédéséhez.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 750 Patriot rakétát gyártanak, miközben egyes konfliktusokban néhány nap alatt több száz ilyen rakétát használnak fel. Kubilius szerint ezért Európának saját rakétagyártási kapacitásokat kell kiépítenie. A biztos kitért arra is, hogy az Európai Bizottság új eszközöket hoz létre a közös beszerzések és a közös fegyverfejlesztések támogatására. A tagállamok március 16-ig jelezhetik érdeklődésüket az úgynevezett közös európai védelmi projektek iránt, amelyeket az Európai Unió finanszírozással is támogathat. Ezekben Ukrajna is részt vehet. Kubilius a döntéshozatal felgyorsítását is sürgette.

Mint mondta, ha Európa gyorsabb ipari fejlődést akar, akkor gyorsabb politikai döntésekre is szükség van. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hónapokig vagy akár egy évig tárgyaljunk egyes védelmi javaslatokról" - fogalmazott. Kubilius szerint az európai védelmi reformok egyik akadálya, hogy nincs olyan egységes politikai fórum, amely stratégiai döntéseket hozhatna a kontinens védelméről. Ezért felvetette egy európai biztonsági tanács létrehozásának szükségességét, amely platformot biztosíthatna a közös stratégiai döntésekhez.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.