Ezek a legnagyobb veszélyforrások a magyar utakon: minden autós retteg tőlük

Veszélyérzet kontra gyakorlat

A magyarok az ittas vezetést (97%), a büntetőfékezést (96%) és az áthajtást a piroson (96%) tartják a legveszélyesebb szabálysértéseknek – derült ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös, reprezentatív lakossági felméréséből. A járművezetők hibájából adódó balesetek 10 %-a következett be alkoholos befolyásoltság miatt 2020-ban, így nagy többségben felelősen kezeljük ezt a szabályt. A büntetőfékezés és a piroson való áthajtás miatt bekövetkezett balesetekről nem vezetnek statisztikát, de a közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt akár hároméves szabadságvesztéssel is büntethetők.

A kutatásban résztvevők 95%-a nagyon balesetveszélyesnek tartja, ha rossz állapotú járművel közlekedünk. Valószínűleg erre is odafigyelünk, mert az autók műszaki hibájából adódó személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma kevesebb mint 1% volt 2020-ban Magyarországon.

„Az autóipar is számos fejlesztést vezetett be az elmúlt években az autók és utasaik biztonságának növelése érdekében. A ma elérhető számos vezetést támogató rendszerek pl.: kombinált érzékelős vészfékasszisztens, sávtartás-figyelmeztetés, sávelhagyás figyelmeztetés, holttérfigyelés, adaptív tempomat, mind az elmúlt évek innovációi. (...)” – mondta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.

A magyarok 92%-a nagyon balesetveszélyesnek tartja az indexhasználat elmulasztását, amely kanyarodáskor is kötelező és elengedhetetlen. Mégis, a közúti közlekedési balesetek 75%-a gyorshajtás, az elsőbbségi vagy a kanyarodási szabályok megszegése miatt történt 2020-ban Magyarországon.5

A vezetés közbeni dohányzást és evést (64%), a zebrán kívüli átkelést (68%), a leállósáv használatát (69%), a jobbra tartás elmulasztását (75%) vagy a hangos zenehallgatást (75%) tartjuk a legkevésbé veszélyesnek.

Az emberi tényező a leginkább befolyásoló faktor

Ugyanakkor van, amikor megengedőbbek vagyunk az autóvezetésben. Egyértelműen veszélyesnek tartjuk (83%), mégis úgy látjuk (70%), hogy sokan nem megfelelő mentális állapotban, idegesen, feszülten vezetnek. Fáradtan, idegesen ülünk be a volán mögé, vagy vezetés közben zavarnak a velünk utazók. Sőt, a Magyar Suzuki reprezentatív felméréséhez tartozó kiscsoportos interjúk alapján többek szerint az egyén bizonyos esetekben eltérhet a szabályoktól, ha figyelembe veszi a saját képességeit, tapasztalatát, az autó adottságait, technikai jellemzőit. Van, aki szerint egy jobb autóval például meg lehet kockáztatni egy vakmerőbb előzést, mert a jármű lehetővé teszi.

A szabályok fontosak, de a tapasztalatok szerint nem követjük őket

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 75%-a szerint elengedhetetlen betartani a KRESZ-t, 73%-uk úgy véli, hogy sok baleset a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt történik. A többség szerint fontos a szabálykövetés a biztonságos közlekedés érdekében, de ezt – meglátásuk szerint azonban - nem követi átgondolt, felelősségteljes viselkedés a gyakorlatban.

Az európai sofőrök is lazábban kezelik a KRESZ-t

Egy hasonló témájú európai kutatás is alátámasztja, hogy vannak, akiknek a KRESZ csak irányadó. Az európai autóvezetők 52%-a azért sérti meg a közlekedés szabályait, mert ezeket nem mindig érzik koherensnek vagy életszerűnek. 29%-uk véli úgy, hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki azokra hivatkozva. 22%-uk érzi úgy, hogy ők annyira éberek, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat.

Sőt, 10%-uk szerint mindenkinek a saját szabadsága eldönteni, hogy betartja-e a KRESZ-t. 9%-uk gondolja úgy, hogy saját tapasztalata és rutinja miatt nem kell figyelembe vennie az iránymutatást vezetés közben. 7%-uk lesz, ami lesz alapon gondolkodik. 4%-uk pedig úgy érzi, hogy autója az átlagosnál biztonságosabb, ezért nem kell betartania a szabályokat.

„Autógyártóként a biztonság az első számunkra. Azonban még a legtörésállóbb karosszéria sem képes pótolni a közúti szabályok betartását. A felelős hozzáállás fontos, nemcsak a közlekedésben, hanem a mindennapi életünk során is. (...)” – osztotta meg gondolatait a kommunikációs vezető a kutatás apropója kapcsán.