Életveszély a sztrádákon: ezek a legveszélyesebb autópálya-szakaszok Magyarországon

Az nem újdonság, hogy a sztráda veszélyes üzem, de az összesítésekek adják csak vissza azt, hogy mennyire óvatosnak kell lenni, ha autópályára merészkedik valaki. A KSH adatai szerint 2021-ben a magyar autópályákon összesen 470 darab személyi sérüléssel járó baleset történt - és ebben nincs benne az M0-s, ahol tavaly 95 ilyen baleset volt.

A statisztikákon vastagon látszanak a járvány miatti korlátozások, 2020-ban ugyanis 374 személyi sérüléssel járó baleset volt a sztrádákon, utoljára 2014-ben volt ennél kevesebb (365darab), azóta pedig minden évben 400 és 500 között volt az esetszám, sőt, 2019-ben 509 ilyet regisztráltak.

2021-ben a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset az M1-esen történt (117), az M3-as autópályán 112, az M5-ösön pedig 91 sérüléssel járó baleset történt.

Szemléletesebb a heti leosztás szerint vizsgálni az adatokat: a számokat 52-vel elosztva kiderült, hogy átlagosan hetente 9 ilyen baleset történt a hazai autópályákon tavaly, az M1-esen és az M3-ason heti átagban több mint kettő. De az M0-son (átlagosan 1,83) és az M5-ösön (1,75) is közelíti ezt az átlag.

A statisztikákból az is kiderült, hogy összességében 14233 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt az országban, azaz hetente átlagosan, kerekítve 274, terület szerinti megoszlásban kb. kétharmad-egyharmad arányban lakotterületen belül, illetve kívül. Az arányokat megfigyelve látható, hogy a tendencia gyakorlatilag 2004 óta változatlan: ez valamilyen szinten logikus, hiszen a lakott területeken általában kisebb, változatosabb területen zsúfolódnak össze a közlekedők, nagyobb esély van a balesetekre is.

Bár összességében 2021-ben az összes balesetnek csupán kicsit több mint 3 százaléka történt autópályákon, de érdemes megjegyezni, hogy ezek a sztrádán általában súlyosabbak is - gondoljunk csak bele, jellemzően bőven 100 kilométer per óra feletti sebességgel közlekednek az autók.

A leállósávban sem vagy biztonságban!

Sokan elfelejtik, de a sztráda nem csak akkor veszélyes üzem, ha haladunk, hanem akkor is, ha valamiért meg kell állnunk a leállósávban. Sőt, a szakértők szerint egy embernek átlagosan 15-20 perce van a leállósávban (a korlátokon belül), mielőtt halálra gázolják.

Éppen ezért a rendőrség és a közútkezelő is megannyiszor felhívta már arra a figyelmet, hogy a leállósáv nem a közlekedőké, csak a lehető legszügségesebb esetben húzódjunk félre, és szálljunk ki az autóból.

A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy leállósávon megállás vagy várakozás kizárólag az alábbi esetekben engedélyezett:

• műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen,
• a jármű a forgalmat ellenőrzi,
• a jármű útfenntartást, úttisztítást végez,
• a jármű a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását, vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi,
• a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.

Az pedig, aki a pályán álló dugót a leállósávon akarja kikerülni, nem csak a saját szegénységi bizonyítványát állítja ki, de mg szabálysértést is elkövet - ha elkapják például a forgalomfigyelő kamerák képei alapján, akkor súlyos bírságot fizethet.

A hatóságok szerint, ha elkerülhetetlen, hogy a leállósávban időzzünk, akkor az alábbiakra fokozottan igyelni kell:

• az autóval teljesen húzódjunk jobbra, az út szélére,
• kapcsoljuk be a vészvillogót,
• vegyük fel a láthatósági mellényt,
• tegyük ki az elakadásjelző háromszöget az autó mögött, mintegy 150 méterre (lehetőleg ne a sávban sétáljunk el addig, hanem a korláton kívül),
• az utasokkal együtt álljuak a szalagkorlát mögé, és a segítség megérkezéséig végig ott tartózkodunk!