Változtak a parkolási szabályok közterületen: ezt sok autós nem tudja, pedig tiltott

Az egyik legextrémebb eset most januárban történt Budapesten, két autós vitája odáig fajult, hogy az egyikük felgyújtotta a másik kocsiját. A konfliktus okát mindketten a hosszú ideje húzódó parkolása vitájukban jelölték meg, ez okozta végül a lángokkal végződött intermezzót. A büntetőjog és a polgári jog szempontjából nem jelentett különösebb fejtörést az ügy, a gyanúsítottal szemben rongálás bűntettének elkövetése miatt indult eljárás, a kiégett kocsi birtokosa pedig kártérítési igényt nyújtott be vele szemben.

A KRESZ a várakozás szabályairól úgy rendelkezik, miszerint tilos várakozni ott, ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást, vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza. Fel is sorolja azon eseteket, ahol még a rövid várakozás sem megengedett (és táblával jelölik). Ám önmagában a közterületen parkolás nem tiltott (hacsak nincs erre vonatkozó figyelmeztetés), és egy adott ingatlan tulajdonosa nem tilthatja meg pusztán azért, mert telekhatára szomszédos az adott közterülettel.

Sőt, a törvény akkurátusan még azt is felsorolja, egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad. Megállni tehát kizárólag az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló részén szabad. Minden egyéb helyen, például járdán, füvesített területen, összességében az úttestet elhagyva, csak akkor szabad, ha azt valamilyen jelzés megengedi.

Azzal sem árt tisztában lenni, a parkolási szabályokat a közterület fenntartója határozza meg, például az önkormányzat. Ám ha engedik a parkolást, akkor bárki számára elérhető, nem csupán a ház tulajdonosa számára. Természetesen lehetnek kivételek, születhet olyan döntés, hogy a parkolást kizárólag a ház számára teszik lehetővé, vagy arra intézmények, követségek számára van mód. Ilyenkor értelemszerűen ez a rendező elv.

Ezt mondják az autósok a parkolási problémákról

Az nDRU tavaly júniustól végezett egy olyan online kutatást, amely az autósokat leginkább foglalkoztató problémákat igyekezett feltárni. A parkolási problémák között a legégetőbbnek

• a szabad parkolóhely megtalálása (79%) bizonyult,
• ezt követi a parkolási díjak magas költsége (63%),
• illetve a túl szűk parkolóhelyek (34%).

Váratlan események, amikor meg kell állni, vagy várakozni

Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet szerint különbséget kell tenni megállás és várakozás között. Nem minősül megállásnak az egy helyben tartózkodás akkor, ha az olyan műszaki hiba miatt történik, amely miatt nem képes a jármű továbbhaladni, illetve ha a jármű forgalmi okból áll meg. A megállás időtartama lehet a folyamatos be- és kiszállás, valamint rakodás ideje, illetve azon túl legfeljebb öt perc, ha a vezető a járműben, vagy közvetlen közelében marad. Lényeg, hogy a jármű bármikor el tudja hagyni a helyszínt.

Várakozásról beszélünk abban az esetben, ha a vezető a járművet elhagyja, vagy ha a járműnél tartózkodik és a leállás óta legalább 5 perc telt el.

Ezen alapszabályok betartásán túl ügyelni kell arra is, hogy meghatározott helyeken a KRESZ előírásai tiltják a gépjárművel történő megállást, vagy várakozást. Ilyen esetekben nincs szükség külön jelzésre, vagy útburkolati jel felfestésére, a tilalom magából a jogszabályból ered. Ilyen például a KRESZ azon rendelkezése, mely kimondja, hogy tilos megállni útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, vagy kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül.

Az önhatalmúlag kitett tárgyakért bírság, sőt kártérítés járhat

Születhetnek olyan rendeletek, amelyek korlátozzák, vagy tiltják a közterületi parkolás, ám miként fentebb szó volt róla, nem ez a jellemző. Ez pedig újabb probléma forrása, amikor az ingatlan tulajdonosa, birtoka, saját kútfőjéből úgy dönt, hogy ő bizony fizikailag akadályozza más közterületi parkolását. A főszabály az, hogy a közterületre engedély nélkül semmilyen műtárgy nem helyezhető el: kövek, betontömb, karó, oszlop, vagy bója sem. Azaz, legyen szó sövényről, vagy csak egy nagyobb kődarabról, az akkor létesíthető az ingatlanunk és az út között, ha engedélyt kérünk rá. Ellenkező esetben engedély nélküli közterület használatot követünk el, amely felszólítást követően bírság kiszabását is maga után vonhatja.

Nagy Zoltán kiemelte a Pénzcentrumnak: kizárólag akkor helyezhető el bármilyen tárgy, ha jogszerűen kizárólag az érintetteket illeti meg a parkolási lehetőség.

Ellenkező esetben, ha megfosztok valakit a parkolás gyakorlásáról, jogsértést követek el, és ennek okán meg is bírságolhatnak. (A bírság konkrét szabályait és összegének mértékét általában az önkormányzat határozza meg – a szerk.) A bírságon túl lehet még nagyobb a baj. Például, a gépjármű, motorkerékpáros, biciklis neki megy a kihelyezett betonoszlopnak, karónak. Ebben az esetben valóban elképzelhető kártérítés, ám sokszor nehéz annak bizonyítása, voltaképpen ki a felelős a tárgy kihelyezéséért.

Létezik egy ellentmondás is a magyar jogi környezetben, hiszen önkormányzati rendeletek előírhatják a tisztántartási szabályokat, fűnyírást, a bokrok metszését. Ilyenkor a közterületet más autósok előtt jogszerűen nem „blokkolható” tulajdonos, a közterületen bizonyos cselekmények elvégzésére mégis kötelezhető? A szakértő rámutatott, ez valóban egy ellentmondás, ám amennyiben a közterület fenntartója a növényzet telepítője, akkor annak karbantartása az ő felelőssége.