Ezt nagyon kevés magyar tudja a saját autójáról: óriási bajba kerülhetnek, ha baleset történik

A LED, vagyis a fénykibocsátó dióda, már elterjedten jelen van az autólámpákban. A technológia lehetővé teszi, hogy a fényszórók és a hátsó lámpák egyre kisebbek legyenek. Ami azonban a formatervezőknek előnyt jelent, az az autósok számára sokszor bosszúságot okoz: a kisebb fényforrások magasabb fényerősséget adnak, amit sok vezető zavaró vakításként érzékel. Az ADAC landsbergi műszaki központjában ezért szakértők próbálták feltárni, miért van ez így.

Általában kétféle vakítást különböztetünk meg. Az egyik a valós, fiziológiai vakítás, amely ténylegesen rontja a látást, a másik pedig a pszichológiai, amikor valaki vakítva érzi magát és ez zavaró számára. Bár egyik sem okoz maradandó károsodást, mindkettő átmeneti jelenség, mégis a pszichológiai vakítás is veszélyes lehet a közlekedésbiztonságra. Ilyenkor ugyanis a reflexszerű reakciók, mint például a pislogás, a szem összeszorítása vagy a félrenézés, elvonják a figyelmet a forgalomról.

A hirtelen fényváltozás és az erős kontraszt túlterheli a retina receptorait, így a fényszóró közelében lévő tárgyak szinte láthatatlanná válnak, a látás átmenetileg romlik. A pupilla ugyan gyorsan összehúzódik, de a fény és a környező sötétebb tárgyak közötti kontrasztot nem tudja kiegyenlíteni. Ennek következtében, amikor vakító fény ér bennünket, rövid ideig rosszabbul vagy egyáltalán nem látjuk a fénykúpon kívüli dolgokat. A szem a világos fényhez alkalmazkodik, ám a pupillák csak lassan tágulnak vissza, így a sötétben ideiglenesen romlik a látás. Ez különösen akkor gond, ha a fényviszonyok gyakran váltakoznak, mert ez stresszhez és gyorsabb fáradáshoz vezethet.

Ezen múlik, vakít-e a kocsi

Az ADAC szakértői a két leggyakoribb LED-fényszórórendszert vizsgálták: a lencseprojektorosat, amelyet például a BMW X5-ben vagy a Škoda Karoqban használnak, és a szabadfelület-reflektorosat, amilyen például a Renault Clióban található. A szabadfelület-reflektoros rendszer nagyobb fénykibocsátó felületet biztosít, homogénebb fényeloszlást nyújt, alacsonyabb a fényerőssége és így kisebb a vakító hatása. A lencseprojektoros rendszer ezzel szemben kisebb méretű fényszórót jelent, kisebb kibocsátó felülettel, de magasabb fényerősséggel, és ráadásul közvetlen belátást enged a fényforrásba.

Az eredmények szerint a kis lencseprojektoros fényszórók vakítanak a legerősebben, mivel a LED-ek a lencsén keresztül közvetlenül sugároznak előre, mint egy nagyító alatt. Ezt a hatást szemészek is megerősítik. A jelenség szemléletesen úgy írható le, mint a vízsugár esetében: amikor egy nagy zuhanyrózsából áramlik a víz, az kellemes, de ha ugyanaz a mennyiség egy szűk fúvókán keresztül érkezik, az sokkal erősebben hat.

A fény és a szem kapcsolatában ugyanez történik: ugyanannyi fény érkezik a szembe, de kevesebb receptorra oszlik, így azok túlterhelődnek. Ez valódi vakítást okoz, és nem csupán annak érzetét. A következmény biztonsági szempontból is fontos: a látás rövid időre romlik, amíg a szem újra alkalmazkodik a sötétebb környezethez.

A vakítás erősségét számos egyéb tényező is befolyásolja. A fényszórók és a szélvédő állapota jelentős hatással van rá: a párás, koszos vagy karcos üveg szórja a fényt. Emellett az emberi szem természetes öregedése is fokozza a problémát. Az is számít, milyen a fény és a sötét közötti átmenet: ha lágyabb, kevésbé vakít, ha éles, annál inkább. A LED-fény esetében a magas kékfény-tartalom is problémát okoz, mert a nappali fényhez hasonló, amit éjszaka zavarónak érzünk. Mivel a szem érzékenyen reagál arra, ha a fény egyik alapszíne, például a kék, túlsúlyban van, sokan a hidegfehér LED-fényt kellemetlenebbnek és vakítóbbnak találják.

Valójában nincs műszaki akadálya annak, hogy a LED-fényszórók kevésbé vakítsanak. A szabadfelület-reflektoros rendszereknél a LED nem látható közvetlenül, a fény nagyobb felületen oszlik el, így kellemesebb, miközben a világítás hatékonysága nem romlik.

A lencserendszernek inkább a távolsági fény esetében vannak előnyei, amikor fejlett fényasszisztens funkciókra van szükség. Az úgynevezett vakításmentes távolsági fény (ADB) azonban a gyakorlatban nem mindig vakításmentes: ha a fényszóró koszos, vagy az adaptív rendszer nem reagál elég gyorsan, a szembejövőt így is elvakíthatja. Ráadásul ezekhez a rendszerekhez nem kötelező fényszórómosót felszerelni, mint a xenon lámpáknál, így a vezetőnek gyakran manuálisan kell beavatkoznia.

A hátsó lámpák esetében a gyártóknak érdemes lenne alacsonyabb fényerősségű LED-eket alkalmazni. Nem indokolt, hogy a hátsó fények túl kicsik legyenek. Éppen ellenkezőleg: a nagyobb lámpák jobban láthatók, a közlekedési lámpák is ezt példázzák. Mivel a hátsó lámpákat az autósok hosszabb ideig nézik, különösen torlódás vagy piros lámpa esetén, a túl erős fény itt különösen zavaró lehet.

Ne hagyd automatán!

A nappali menetfény is okozhat vakítást. Bár növeli a jármű láthatóságát, rossz látási körülmények között kétszer erősebben vakít, mint a tompított fény nappal. Sokan ezt nem tudják, a kis felületű LED-ek pedig tovább fokozzák a hatást. Léteznek előírások a minimális fényfelület nagyságára, de néhány gyártó LED-technológiával megkerüli ezeket. Ezért különösen fontos, hogy rossz fényviszonyok között időben váltsunk tompított fényre, nehogy feleslegesen vakítsuk a szembejövőt.

Az automatikus fényvezérlés azonban nem mindig megfelelő, ezért gyakran kézzel kell átkapcsolni. Így a hátsó lámpák is működnek. Fontos megjegyezni, hogy a hátsó ködlámpát csak ötven méternél kisebb látótávolság esetén szabad használni. Ha javul a helyzet, a ködlámpát azonnal ki kell kapcsolni, mert különösen erősen vakít.

A helytelenül beállított fényszórók szintén sok gondot okoznak. Sok autós a hidegfehér LED-fényt amúgy is vakítónak tartja, ezért különösen fontos, hogy a fényszórókat helyesen állítsák be. Vizsgálatok szerint még az új autók is gyakran túl magasra állított lámpákkal közlekednek, ráadásul nem minden rendszer szabályoz automatikusan terhelésnél. Ezért érdemes a beállítást rendszeresen ellenőrizni, és ha szükséges, terhelésnél kézzel lejjebb állítani.

A vakítás elkerüléséhez számos tanács adható. Nem szabad közvetlenül a fénybe nézni, helyette inkább az útra vagy a jobb oldali útpadkára érdemes figyelni. Fontos a szélvédő tisztán tartása, valamint a tiszta, tükröződésmentes szemüveg viselése. Ajánlott rendszeresen ellenőrizni a fényszórók beállítását és a fényhatótávolságot, terhelt járműnél pedig lejjebb állítani a fényt. Rossz látási körülmények között nappal is tompított fényt kell használni, mert így a hátsó lámpák is világítanak. Emellett célszerű önként rendszeresen ellenőriztetni a látásunkat.