Kiderült az igazság: tényleg zsákutca lenne az elektromos autózás Magyarországon?

Tényleg az elektromos autózás jelenti a közlekedés fenntartható jövőjét, vagy inkább egy technológiai zsákutca, amelybe a hazai sofőrök nem szeretnének behajtani? A Kovács Autóalkatrész Kft. legfrissebb kutatásából egyértelműen az utóbbi rajzolódik ki: a magyar autósok többsége továbbra is bizalmatlan az e-autókkal szemben. Nem használják, nem vennék meg, és nem bíznak sem a technológiában, sem az infrastruktúrában. Az ellenállás hátterében azonban nem ideológiai, hanem nagyon is gyakorlati félelmek állnak.

A több mint 1500 kitöltő körében végzett online felmérés szerint a magyar autós társadalom többsége óvatosan, sőt kifejezetten bizalmatlanul közelít az elektromos autózáshoz. A válaszadók közel 96 százaléka jelenleg nem használ sem elektromos, sem hibrid járművet. Továbbá 78 százalékuk nem örülne, ha a jövőben kizárólag villanyautók közlekednének az utakon.

A félelmek közül kiemelkedik a hatótávolság korlátozottsága (76,8%), valamint az akkumulátorok élettartama (65,3%). Emellett minden harmadik autós jelentős problémának tartja a szervizhálózat hiányosságait is. „A válaszok alapján jól látszik, hogy a magyar autósok számára az elektromos járművek nem a jövő ígéretét, hanem a bizonytalanság forrását jelentik. Nem az új technológiát utasítják el, hanem attól tartanak, hogy a mindennapokban nem nyújt majd megbízható megoldást

– mondta Kovács István, cég alapító-ügyvezetője.

Vásárlási hajlandóság és árérzékenység

A kutatás szerint a vásárlási hajlandóság kifejezetten alacsony. A megkérdezettek 60 százaléka legfeljebb 10 millió forint alatti összeget szánna egy elektromos autóra, míg 27,8 százalékuk egyáltalán nem költene rá. A középkategóriás modellek (10–15 millió forint) iránt csupán a válaszadók 11,7 százaléka mutatna érdeklődést.

„A számok világosan mutatják, hogy az ár a legnagyobb akadály. Az autósok többsége csak akkor lenne hajlandó váltani, ha az elektromos járművek ára a belső égésű motorosok szintjére csökkenne. Az állami támogatás ugyan segíthet, de önmagában nem oldja meg a bizalmi és infrastrukturális problémákat

– hangsúlyozta Kovács István.

A márkák közötti versenyben a Toyotát (23,8%) és a kínai BYD-t (18%) tartják a legmegbízhatóbbnak az elektromos autózás terén, megelőzve a Teslát (15,1%), a Volkswagent (7,4%) és a Volvót (4,4%). Ez azt mutatja, hogy a vásárlók számára nem a radikális technológiai újdonság, hanem a stabil, bevált háttér a döntő. „Az autósok a kiszámíthatóságot keresik, még az új technológiák világában is. Azok a márkák tudják elnyerni a bizalmat, amelyek nemcsak innovációt, hanem tartósságot és könnyen elérhető szervizhátteret is kínálnak” – tette hozzá Kovács István.

Környezeti kételyek

A felmérésből kiderült, hogy a környezetvédelmi szempontok jelenleg csak másodlagosak a vásárlási döntésekben. A válaszadók 39,4 százaléka közepesen tartja környezetbarátnak az elektromos autókat, míg alig több mint tíz százalékuk látja őket teljes mértékben „zöldnek”. Minden hatodik autós egyáltalán nem hisz a villanyautózás környezetvédelmi előnyeiben.

Ugyanakkor sokan elvárják, hogy az elektromos járművek alkatrészei a használat végén újrahasznosíthatók legyenek – ezt a kitöltők 59,7 százaléka tartotta kiemelten fontosnak. Ez arra utal, hogy bár a magyar autósok összességében szkeptikusak, nyitottak azokra a megoldásokra, amelyek hosszú távon valóban fenntarthatóvá teszik a technológiát.

A hajtóakkumulátor amortizációja szintén aggasztja a hazai sofőröket: a megkérdezettek több mint 83 százaléka számol a költségekkel. Emellett sokan az otthoni szervizelés kockázatait is hangsúlyozták: 65 százalékuk szerint az elektromos autók karbantartása egyenesen veszélyesebb, mint a hagyományos járműveké.

A magyar autós közösség tudatos, de óvatos. Pontosan látják a lehetséges költségeket és kockázatokat, és emiatt inkább kivárnak. Ez nem elutasítás, hanem óvatosság, ami addig fog tartani, amíg a technológia nem bizonyítja be, hogy megbízható és hosszú távon is fenntartható

– mondta Kovács István.