Rengeteg magyar jogsijának érvényessége válhat kérdésessé utólag: precedensértékű eljárás indulhatott el

Eljárást indított az Építési és Közlekedési Minisztérium egy megyeszékhelyen működő autósiskola tulajdonos-oktatójával szemben - írja a 24.hu.

Lázár János minisztériuma azt követően lépett, hogy egy névtelen bejelentésben azzal vádolták meg a vállalkozót, hogy az oktatás mellett gépjárművezetők vizsgáztatásával is foglalkozik, ráadásul a két tevékenységet „nem a szabályoknak megfelelően végzi”.

Az ÉKM gépjármű-közlekedési hatósági főosztálya májusban tudatta az érintettel, hogy hivatalból vizsgálat indult, azt viszont nem közölték vele, pontosan milyen szabálysértésről van szó. A lap megjegyzi, mialatt egy jogosítvány megszerzése manapság több mint félmillió forintba kerül, a korrupció melegágya lenne, ha a vezetésoktatók maguk végeznék a vizsgáztatást, vagy befolyásolhatnák a végeredményt, ezért kifejezetten tilos az ilyen típusú kettős részvétel a folyamatban - jó ideje szigorú összeférhetetlenségi szabályok különítik el a két területet.

A lap szerint azonban a közlekedési tárcának évek óta jelzik, hogy vizsgabiztosok nagy számban érdekeltek autósiskolákban is, ami versenyelőnyt jelenthet - és a szabályok szerint tilos. A jogellenes vizsgáztatás jogosítványok ezreinek érvényességét is megkérdőjelezheti.

Frissítés!

Az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi nyilatkozatot tette a téma kapcsán:

"Cikkük elsősorban a vizsgabiztosi tevékenység összeférhetetlensége tekintetében tesz megállapításokat, utalva arra, hogy a jelenlegi keretek között lehetőség van arra, hogy valaki úgy vegyen részt vizsgáztatási tevékenységben, hogy mellette adott esetben érdekeltsége van autósiskolában, vagy szakoktatói tevékenységet végez. Az erre vonatkozó megállapításaik teljes mértékben alaptalanok, ugyanis a hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy ki lehet vizsgabiztos, ahogyan azt is, hogy a vizsgabiztos mely esetekben nem működhet közre a vizsgáztatás során.

A közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 8. § (2a) bekezdése és (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(2a) Vizsgabiztosi tevékenységet nem végezhet az a szakoktató, aki gyakorlati szakoktatóként tevékenykedik, vagy képző szervvel a járművezetők gyakorlati oktatására irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) A vizsgán a vizsgabiztos nem működhet közre, ha:

a) a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója,

b) ha a képző szervvel – amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette – munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képző szerv tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vagy a képző szervben tulajdonrésszel rendelkezik,

c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).”

Az idézett rendelkezések alapján tehát szabályozott mind az abszolút összeférhetetlenség (azaz, ha valaki gyakorlati oktatást folytat, nem végezhet vizsgáztatást), mind pedig a relatív összeférhetetlenség.  A (3) bekezdésben szabályozott esetekkel kapcsolatban fontos kiemelni a vizsgabiztos felelősségét, hiszen e tények, körülmények fennálltáról elsődlegesen neki kell bejelentést tennie a vizsgáztatási tevékenységet végző KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft-nek (a továbbiakban: Vizsgaközpont). Ezzel összefüggő rendelkezést tartalmaz a jogszabály is, amely szerint a kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a vizsgaközpont részére.

Az abszolút összeférhetetlenségi ok esetében jelezzük, hogy a 2023-ban bevezetett informatikai szakmai rendszer eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a vizsgabiztosi feladatokat ellátó személyek részére a gyakorlati oktatáshoz kötelező kellékként funkcionáló vezetési karton kerülhessen kiállításra.

Mindemellett a Vizsgaközpont a jogszabályi rendelkezések érvényre juttatása, valamint az ilyen esetek elkerülése érdekében további rendelkezéseket (belső szabályozók) állapított meg, amelyek a vizsgák, illetve a képzésfelügyelet szervezése során érvényesítenek.  A vizsgák vezénylése informatikai rendszer segítségével, automatikusan történik (amelyben minden esetlegesen szükséges manuális módosítás eltárolódik), a jogszabály erejénél fogva a Vizsgaközpont kötelezi a vizsgabiztosokat bármely kizárási ok haladéktalan bejelentésére és kizárási ok esetén intézkedik az informatikai rendszerben az érintett vizsgára történő vezénylést megakadályozó beállítás elvégzéséről. Az informatikai rendszer tárolja a fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó információkat, ami szavatolja, hogy csak olyan vizsgabiztos működhet közre a vizsgán, akivel szemben nem áll fenn az összeférhetetlenség.

A hivatkozott miniszteri rendelet alapján a vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott.  Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy a Vizsgaközpont létrejötte óta egyetlen esetben sem került sor vizsga érvénytelenítésére a vizsgabiztos összeférhetetlensége miatt, illetve a rendelkezésünkre álló információ alapján ilyen ügyben bírósági ítélet sem született.

Önmagában az a tény, hogy valaki mind a szakoktatói névjegyzékben, mind pedig a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel, nem jelenti azt, hogy nem végezhet vizsgabiztosi tevékenységet. A névjegyzékbe vétel ugyanis csak a tevékenység végzésére biztosít jogosultságot, de nem jelenti annak tényleges végzését.  Az összeférhetetlenségi okok fennállta mindig az adott vizsgaesemény tekintetében vizsgálandó.

A beérkező beadványokat – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján –  a Vizsgaközpont és az Építési és Közlekedési Minisztérium vizsgálja meg. Amennyiben annak jogalapja fennáll, megteszik a szükséges intézkedéseket, ennek következtében az újságcikk ezzel ellentétes megállapításai megalapozatlanok.

Tájékoztatásul jelezzük, hogy a jogszabályok felülvizsgálata folyamatos, ennek keretében a jogalkotó vizsgálja, hogy a jogszabályok módosításával lehetséges-e a szabályozási keretrendszer olyan megváltoztatása, amely még inkább egyértelműen kizárja az összeférhetetlenséget."