Kereskedj biztosítással - egy új piac van kialakulóban

Néhány évvel ezelőtt egy új befektetési típus kezdett el kialakulni a tengerentúlon, amely mára már komplett üzletággá nőtte ki magát. A "biznisz" lényege, hogy egyes befektetők felvásárolják az életbiztosítási kötvényeket még lejárat előtt, ezáltal az életbiztosítási kötvények a szokásos felhasználáson túl (tőkegyűjtés távolabbi időpontra, haláleseti védelem adott tartamon belül, életjáradék) alkalmasak arra is, hogy a végső cél elérése előtt is megoldják a problémát, de legalábbis ne nehezítsék tovább a helyzetet. A dolog morbiditása, hogy a befektetők előnyben részesítik a "kevésbé kockázatos" ügyfeleket, tehát akik korán halnak azok jobban kereshetnek a bolton.

Elsőként most a vegyes biztosításokkal foglalkozunk. Magyarországon a több mint kétmillió egyéni életbiztosítási kötvény között jelentős számban találunk 1990 után kötött, vegyes biztosításokat. Ezek a szerződések viszonylag hosszú tartamra, 15-20 évre kötettek és már túl vannak a tartam felén, amikor is a tartalékuk már jelentős, de a visszavásárlási értékük (amit a biztosító fizet érte, ha neki adják vissza) ennél kisebb.

Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy a "régi szép időkben" létrejött szerződések között bizony szép számmal találunk magas technikai kamatlábbal számított díjakat és biztosítási összegeket. Van olyan szerződés, ahol 7 %-ot garantál a biztosító a szerződés megszűnéséig. Ma már ez az érték az új szerződésekre 2,9 százalék.

Dr. Marczi Erika, a Groupama életbiztosítási igazgatója elmondta, hogy jogilag is lehetséges a kötvény "eladása". A szerződő - biztosított - kedvezményezett pozíciókban a szerződő és a kedvezményezett változtatható, ehhez még a biztosító hozzájárulása sem kell. Ha tehát van olyan "valaki", aki megveszi az életbiztosítási kötvényeket, akkor a továbbiakban ő fizeti a díjat, ő rendelkezik a szerződés felett, így természetszerűleg ő határozza meg a kedvezményezett személyét is (saját magát). Egy vegyes életbiztosítás esetén ő kapja meg tehát a tartam végén a lejárati biztosítási összeget, illetve a biztosított halála esetén a haláleseti összeget.

Vegyes életbiztosítás esetén a díjtartalék és a visszavásárlási összeg közötti rés az adás-vétel terepe, és számolni kell jövőbeni hozamokkal is.

A haláleseti biztosításnál még egyszerűbb a dolog, az eladás értelme az, hogy a biztosított, akinek tudomására jut, hogy halálos beteg egyszerűen megválik a papírtól. Az ilyen kötvények esetében a vevő számára a legfontosabb kérdés a kötvényből még hátralévő tartam (ha az eladó nem hal meg a szerződés lejárta előtt, akkor elúszik a befektetett összeg) és a biztosított életkilátásai (meddig fog még élni az eladó) közötti kapcsolat. Miután az orvostudomány ugrásszerűen fejlődik, továbbá a kapott összeget a biztosított egészségi állapotának javítására fordíthatja, itt belép egy "kockázati faktor is", egyfajta diszkont kamatláb, hiszen a vásárló azt a kockázatot vállalja, hogy a biztosított túléli a lejáratot. Ez ebben az ügyletben a paradoxon, hogy valakinek minél biztosabb a halála annál több pénzt kap a kötvényéért.

A piac

Külföldön már brókercégek szakosodtak arra, hogy a leendő ügyfeleknek megtalálják a legmegfelelőbb ajánlatot és számos befektető is megjelent már ezen a piacon. Egyelőre viszont nagy hátrányt jelent, hogy nincs egyértelműen szabályozva a folyamat, hiányzik a megfelelő törvényi háttér, ezért rengeteg önjelölt befektető próbálkozik, akikkel könnyen megégetheti magát a lelkes eladó.

A hazai szakemberek véleménye megoszlik abban, hogy hazánkban kialakulhat-e ezen termékek másodpiaca. Kósa Zoltánnak, az Allianz Hungária ügyvezető igazgatójának az a véleménye, hogy a magyar biztosítási piac túl kicsi, mert kevés az ügyfél és kevés a szerződés is ahhoz, hogy méretgazdaságosan ennek a piacnak az infrastruktúrája kialakítható legyen. Elvétve természetesen biztosan elő fog fordulni életbiztosítási szerződés adás-vétele, de intézményesült forma kialakulásának kicsi a realitása.

A másik vélemény szerint pedig csak idő kérdése mikor kezd el kibontakozni itthon is egy hasonló piac. Természetesen ennek létrejöttéhez igen sok technikai és jogi feltételnek kell teljesülnie.

Baróczi Patrícia, az OTP Garancia Biztosító Bankbiztosítási Fejlesztési Főosztálya termékmenedzsere elmondta, hogy egy esetleges másodlagos piac a biztosító társaságokra többféleképpen hathat. Egyrészt a törlések számának csökkenése miatt a biztosítási díjbevételüket növeli, viszont egyes törlésekből eredő nyereséget megszüntet. Másfelől Amerikában jellemző volt az ellenérdekeltség abban az esetben, ha a halálos beteg kötvénytulajdonos még életében szeretne pénzt kapni, ezért a korábbi egyedüli lehetősége, a visszavásárlás helyett el tudta adni a kötvényt. Ezzel a biztosító elbukta azt a nyereséget, hogy csak a visszavásárlási értéket kelljen kifizetnie. A biztosítók válasza erre az úgynevezett előrehozott haláleseti kifizetés, melyet a visszavásárlási érték és a biztosítási szolgáltatás között határoztak meg.

Hosszú távon azonban a másodlagos piac, mivel a hagyományos biztosítások likviditását növeli, és az ügyfél által befizetett összegek elvesztési arányát csökkenti, a vevői elégedettség növelésével, és a biztosítási szakma hírnevének növelésével a teljes piac méretét, és a biztosító társaságok bevételét is növeli.

Addig is, ha valaki meg akar szabadulni a biztosítási kötvényétől (persze ha vegyes életbiztosításról van szó)az vagy eladja biztosítónak (nagy összegre ne számítson és még azt is csak a futamidő vége felé közeledve érheti el), vagy keres egy külföldi befektetőt.