Olcsó kötelező, de bizonytalan jövő? - Ez nem egészen így van...

Jelen a hazai piacon

A hazai piacon a MABISZ adatai szerint 35 biztosító egyesület van jelen, ebből 4 tagja a szövetségnek.

Engedélyköteles

A biztosítási tevékenység - függetlenül a társasági formától - a jelenleg hatályos szabályok szerint engedélyköteles. Ilyen tevékenységet biztosító végezhet, amely több formában is megtestesülhet, azaz nem csupán részvénytársaság, hanem szövetkezet, egyesület, illetve harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe is lehet biztosító.

A biztosító egyesület alapvető jellemzője, hogy önkéntesen létrehozott, s kölcsönösségi alapon nyugvó szervezet, amely kizárólag a tagok részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott események bekövetkezte esetén nyújt előre meghatározott szolgáltatást.

Ilyen egyesületet lényegében bárki (cég vagy természetes személy is) létrehozhat és működtethet, azonban a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt kizárólag akkor kaphatja meg a társaság, amennyiben az induló tőke pénzbeli hozzájárulását (amely legalább 70 százalék) teljes egészében befizették.

Miben más, mint egy biztosító társaság?

A biztosító egyesület abban különbözik egy biztosító társaságtól, hogy amennyiben valaki egy egyesületnél köti meg biztosítását, úgy az egyesület tagjává válik. Emellett fontos tudni, hogy a társasági formából fakadóan az egyesületek kárhányada jellemzően alatta marad az üzleti alapon tevékenykedő biztosítóknak, s ráadásul kevesebb a biztosítási csalási eset is.

Másrészt az egyesületeknek mindenképpen költség-hatékonyan kell működniük, így meg is van az oka, hogy például miért olcsóbb az egyesületeknél jelentős mértékben a kötelező biztosítás.

Ha baj van...

Alapesetben, ha az egyesület működésével kapcsolatosan gondok adódnak - mint például a MÁV esetében nincs elég fedezet - pótbefizetést lehet elrendelni, persze csak akkor, ha ezt az egyesület alapszabálya ezt lehetővé teszi.

Mint azt tudjuk, a MÁV Biztosítónál ezt kizárta az alapszabály. Megnéztük néhány nagyobb hazai egyesület alapszabályát, náluk hogyan is van ez. A Köbe esetében is kijelenti az alapszabály, hogy az egyesület nem alkalmaz pótbefizetést, a szolgáltatások és veszteségek fedezetét az egyesületi vagyon, a biztosítási díj, a viszontbiztosítás és a tartalékok adják.

A TIR Biztosító Egyesületnél kicsit már más a helyzet, itt ugyanis az alapszabály szerint az egyesület abban az esetben nem ír elő pótbefizetést a tagok számára, ha az egyesületi vagyon várható kifizetéseire nem elegendő, vagy pedig a tőkekövetelményekhez képest pótlólagos forrás, tőke szükséges. Abban az esetben, ha a veszteség az egyes tagok tevékenysége, vagy mulasztása miatt keletkezik, így az Elnökség dönt a rendezés módjáról.

Mit nem tehet egy biztosító egyesület?

Fontos tudni, hogy a biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosítási tevékenységet nem végezhet. Emellett, definíciójából adódóan nem lehet profitérdekelt, emiatt a tárgyévi nyereség az alapszabályban meghatározott része a szintén ott meghatározott módon visszajár a biztosítottaknak.

A Köbénél a Küldöttgyűlés határozza meg, hogy a tárgyévi nyereséget vagyonnövelésre, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatásnyújtásra használja fel. A Küldöttgyűlés által meghatározott részt díjcsökkentést formájában vissza lehet jutattni azoknak a tagoknak, akik az adott évben nem okoztak kárt, s az eredmény képződésének évét követő évben az Egyesületnél élő biztosítási szerződéssel rendelkeznek.

A TIR Biztosító Egyesület esetében az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a nyereséget elsődlegesen a tőkekövetelmények teljesítésére, másodlagosan az üzleti tervben meghatározott szolgáltatás-bővítésre kell fordítani. Ha még ezen felül is marad valami a nyereségből, úgy azt kármentességi visszatérítés nyújtásával azoknak a tagoknak kell visszatéríteni, akik a biztosító egyesületnél biztosítási szerződéssel rendelkeznek, az adott évben kármentesek voltak.