Életbiztosítások: itt a feltámadás?

A nem-életbiztosítási piacon 410, az életbiztosítási piacon 416 milliárd forintos díjbevételt ért el tavaly a magyar biztosítók. Az év negyedik negyedévében a unit-linked termékek reneszánszának köszönhetően két év múltán egyik negyedévről a másikra ismét bővülni tudott az életbiztosítási piac. Ez arra utal, hogy a múltbeli negatív hozamokat és a korábbi néhány hónap pánikreakcióit feledve az ügyfelek ismét a befektetési jelleggel bíró életbiztosítások felé fordultak.

A nem-életbiztosítási piacot jellemző szezonalitás az elmúlt évben is érvényesült, az első negyedévben még az előző éveknél is nagyobb díjbevételt tudtak realizálni a biztosítók. Az esztendő többi negyedéve azonban rosszabbul alakult, mint 2008 hasonló időszakai, ami mutatja, hogy a gazdasági visszaesés hatására, elsősorban az autóértékesítések visszaesése miatt kevesebbet tudtak költeni biztonságra az ügyfelek.

Némileg, 61 milliárd forintról 58 milliárdra csökkent a magyar biztosítók adózott eredménye annak ellenére, hogy az intézmények többsége jelentős költségtakarékosságba kezdett. Hogy mely biztosító hogy teljesített (elsősorban a díjbevételek tekintetében), arról a Magyar Biztosítók Szövetségének közeljövőben megjelenő statisztikáinak ismeretében már pontos képünk lehet.

A biztosítók kár- és szolgáltatás-kifizetése 2008-hoz képest 2 milliárd forinttal, 513 milliárdról 510 milliárd forintra csökkent. Az életbiztosítások területén némileg nőtt a unit-linked termékek visszaváltási aránya, ezt majdnem kompenzálni tudta a vegyes életbiztosítások területén történő kifizetések csökkenése.

Míg az életbiztosítások területén 300 milliárdról 303 milliárd forintra nőtt a kifizetés, a nem-életbiztosítások szegmensben 208 milliárdról 201 milliárd forintra csökkent. Ez a jelenség recesszióban természetesnek nevezhető, gondoljunk csak a kevesebbet futó teherautókra.

A válság rávilágított arra, mennyire fontos, hogy a pénzügyi intézmények transzparens módon kezeljék az ügyfelek pénzét. Ami a biztosítókat illeti, ehhez jelentős mértékben hozzájárult az év utolsó negyedévében bevezetett teljes költség mutató (TKM). A mutatószám bemutatja, mekkora nem hozam típusú veszteség éri az ügyfelet az adott unit-linked terméken. A hozamot viszont nagyban befolyásolja, mibe fektetik az ügyfelek pénzét a biztosítók: ilyen szempontból bátrabbak lettek a szereplők, hisz jelentősen, 63%-ra nőtt a befektetési jegyek aránya, és 15%-ra csökkent a magyar állampapírok szerepe a unit-linked termékek tartalékaiban.

Még mindig jelentős összegeket, sőt, a korábbiaknál nagyobb arányt képviselnek a biztosítók költségein belül a szerzési költségek, ezek hányada ugyanis 58 százalékos. A jutalék jellegű költségek a szerzési költségek mintegy harmadát teszik ki, ami a biztosítók összköltségének 20%-a.