Negyedére csökkentek az ügyfélköltségek az etikus szabályok miatt

Idén január 1-jén lépett hatályba az etikus életbiztosítási szabályok többsége, így az MNB-nek a befektetési (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlása is. Ez a termékek futamidejétől és az egyszeri vagy folyamatos díjfizetéstől függően 3,5-4,25 százalékban maximálta a teljes költségmutatót (TKM). Ezek az értékek a nyugdíjbiztosításnál korábban meghonosított mértéknek felelnek meg, további szigorítás azonban, hogy az eltérés lehetősége - megfelelő indoklás mellett - a korábbi 2 százalékról 1,5-re szűkült.

A biztosító társaságok 2017. januári adatszolgáltatása, és a jegybank ezek alapján készült gyors összegzése szerint a biztosítók a 2015 végi 324 darab hazai megtakarítási jellegű biztosítás több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek a piacról. A ma kínált termékeknél a biztosítók mindegyike, sőt az itthon működő fióktelepek és határon átnyúló szolgáltatók is az MNB által elvárt TKM-maximumok alá csökkentették költségeiket. Windisch László szerint bő egy éve a rendszeres díjfizetésű konstrukcióknál még akár 13 százalék feletti költséggel is ajánlottak unit-linked életbiztosítást, míg az átlag 5-6 százaléknyi volt. A TKM-ek mértéke azonban mára már átlagosan 3-4 százalékra csökkent.

Bár ez átmeneti bevételkiesést okoz a biztosítóknak, az ügyfelek bizalmának erősödésével azonban tovább bővülhet majd a megtakarítási életbiztosítási piac. A bizalom növekedése révén ugyanis az ügyfelek nem mondják fel idő előtt életbiztosításukat. Ha a korábban mért 6,4 éves átlagos megmaradási idő mintegy 8-10 évre nyúlna, a biztosítók megtérülése változatlan maradhat, miközben díjbevételük is nőne - mutatott rá Windisch László. Hozzátette:

A jegybank ajánlása határozottan fellép a rejtett vagy "bagatellizált" költségekkel szemben, miközben előírja a biztosítóknak, hogy az életbiztosítások megtakarítási és kockázati költségeit külön-külön közérthetően mutassák be szerződéskötés előtt az ügyfeleknek. A piaci termékek összehasonlíthatósága érdekében a biztosítóknak tavaly óta közzé kell tenniük a megtakarításos biztosításaik TKM-jét. A TKM-számítás módszerét egyébként az MNB januártól több ponton szigorította is, illetve összhangba hozta egy jövőre várható európai uniós szabályozással.

- hangsúlyozta Windisch László.

Egy szintén idén januárban életbe lépett fogyasztóvédelmi törvénymódosítás szerint a különböző megtakarítási életbiztosítási költségek nevének összhangban kell lenniük valós tartalmukkal. E mellett az újonnan kínált megtakarítási életbiztosításoknál a korábbiakhoz képest jóval nagyobb összeg jár vissza az ügyfeleknek, ha a szerződéskötés utáni 1-3 év után esetleg már visszakérnék életbiztosítási befizetéseiket.

Az MNB alelnöke ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: az életbiztosítások lejáratuk végére "optimalizáltak", így folyamatos díjfizetésnél legalább 10 év, egyszeri díjas konstrukciónál 3-5 év a minimálisan javasolt megtakarítási idő. Az etikus életbiztosítási szabályozás nyomán nagyobb lesz az ügyfelek megtakarítása életbiztosításaiknál, a biztosítók költséghatékonyabban működhetnek, ami növeli a szektor versenyképességét is. A jogalkotó és a jegybank lépései révén mind a fogyasztók, mind a biztosítók érdeke azonossá vált a megtakarítási életbiztosításoknál, azaz egyformán mindkettőjük érdeke a biztosítási szerződések hosszú távú fenntartása - összegezte Windisch László.