Elképesztő hiteles csalások terjednek, rengeteg magyarnak nullázták a bankszámláját: erre kell nagyon figyelni

A Financial Fraud Summit 2026 konferencián bemutatott prezentációjából kiderült, hogy 2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben, ebből mintegy 10 milliárd forint kárt a vállalkozások, 31,4 milliárd forintot pedig a lakosság szenvedett el.

Hangsúlyozta: a védekezéshez a jegybank a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működtetésével is hozzájárul, illetve részletes ajánlásokat is megfogalmazott a bankok felé. Ezek közé tartozik az ügyféledukáció, a valós idejű monitoring, a tranzakciós limitek alkalmazása és az erős ügyfélhitelesítés.

Bartha Lajos szerint a vállalatoknak szintén aktív szerepet kell vállalniuk a megelőzésben, amelyhez elengedhetetlen a dolgozók felkészítése, a biztonságtechnikai megoldások használata, valamint a tudatosság és az edukáció erősítése.

Kitért arra is, hogy folyamatosan növekszik az igény az elektronikus fizetések iránt. Míg 2021-ben a fizetések mintegy harmada történt digitálisan, addig a jegybank 2030-ra ennek az aránynak kétharmadra növelését tűzte ki. 2024-ben közel kétmilliárd kártyás tranzakciót bonyolítottak le, döntően a két nagy nemzetközi kártyatársaság rendszerében - mondta megjegyezve, hogy egyre népszerűbbek az átutalásalapú, azonnali fizetési megoldások, mint a qvik is. Eddig több mint 2,3 millió qvik-tranzakció valósult meg, mintegy 93 milliárd forint összértékben. Úgy vélte, hogy a következő 5-10 évben egy kiegyensúlyozottabb átutalás- és kártyalapú pénzügyi ökoszisztéma alakulhat ki Magyarországon.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára hangsúlyozta: a magyar kkv-k digitális intenzitása az uniós és régiós összehasonlításban egyaránt alacsony.

A pénzügyi csalások száma és összértéke elérte azt a szintet Magyarországon, amely már napi szintű figyelmet és célzott beavatkozást tesz szükségessé. A leggyakoribb visszaélések bank vagy a NAV nevében történő megkeresésekhez, vezetői megszemélyesítéshez, hamis számlaszám-változtatásokhoz és sürgős utalási kérésekhez kapcsolódnak - mondta.

"Ha valami sürgős, titkos és pénzzel kapcsolatos, az biztos, hogy kamu", és gyanakvásra kell, hogy okot adjon - hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, hogy a kkv-k jelentős részénél hiányoznak a belső szabályzatok és eljárási protokollok. Úgy vélte, hogy a kockázatok egyszerű intézkedésekkel is jelentősen csökkenthetők, így a kétlépcsős jóváhagyással, a telefonos visszaellenőrzéssel, a tranzakciós limitek tudatos használatával vagy egyszerűen csak visszakérdezéssel.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta: a kibercsalás globális jelenséggé vált, a digitalizáció vívmányainak megőrzése pedig elképzelhetetlen biztonságosan használható kibertér nélkül. Hangsúlyozta: a kiberbűnözés a világ egyik legnyereségesebb és leginkább globalizált "iparágává" vált, ezért a kibertér védelme a jelenkor egyik legnagyobb kihívása.

A pénzforgalomban megjelenő visszaélések esetében az érintett tranzakciók mintegy 15 százalékát sikerül időben megfogni, míg a rendőrség az esetek körülbelül 10 százalékában tudja visszaszerezni az eltulajdonított összegeket - ismertette.