Sokba került a februári időjárás a magyaroknak: kétszer több a kár, mint becsülték

A februári szélviharok pusztításai előreláthatólag több milliárd forinttal terheli meg a biztosítók kárkifizetéseit. Csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ezek nyomán a biztosítók közel 2,2 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ezekhez az adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező közel kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg. Összesen tehát majd hárommilliárd forintos februári viharszámláról beszélhetünk.

Különösen február első hetének viharai bizonyultak pusztító erejűnek: a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok: a több mint húszezer bejelentés nyomán több mint 1,8 milliárd forintnyi kifizetés történt meg vagy várható az elkövetkező időszakban. Ehhez képest Ciara tombolásának következményei várhatólag egymilliárd forint környékén lesznek.

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, ám az elmúlt tíz évre visszatekintve nem volt még ilyen katasztrofális időjárás februárban: az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása. A 2010-es években a nyári időszakokban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

2018-ban ennél is kisebb volt a végösszeg, de például a 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Vagyis az elmúlt évtized nyári biztosítói adataiból még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Igaz, ha a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is, akkor majd felül kell értékelni a statisztikákat. 2017-ben például októberben is volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig - amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni - csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül számos más kockázatot is tartalmazhatnak, illetve kiegészítő szerződésekkel bővíthetőek.