Szuperviharok Magyarországon: a java még hátra van?

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a környezeti károk közül 2010-ben a vihar okozta a legtöbb kárt: Magyarországon összesen kétszázezer bejelentett viharkárt regisztráltak a biztosítók a nyári időszakban. A magyarországi biztosítási piacon évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a természeti csapások: van olyan biztosító, amely a 2010-es "viharszezonban"  12  milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Pénzcentrum.hu Vagyonbiztosítási hetének második cikkében azt is megmutatjuk, hogy előzhetjük meg a viharkárokat, illetve mit tegyünk, ha már megtörtént a baj.

Világszerte tendencia, hogy a népesség növekedése miatt olyan területek is egyre jobban benépesednek, amelyek kiemelten kockázatosak természeti katasztrófák szempontjából - mondta Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese márciusban, a Portfolio.hu Biztosítási Konferencián tartott előadásában. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a természeti csapások által okozott károk összértéke a világon, Magyarország pedig előkelő helyen szerepel ezen a listán.

Világszerte a leggyakoribb természeti csapás a szélvihar, a zivatar, a heves eső. A feketelista második helyén a hóvihar, a jeges (ónos) eső szerepel, megelőzve a földrengést, a szökőárakat, az árvizeket és más, a víz által okozott nagy károkat. Biztosítási szempontból jelentős elemi csapásnak minősülnek még a földcsuszamlás, a sár-és hó lavina, valamint a klímaviszonyok okozta károk, például az erdőtüzek. Összességében elmondható, hogy az elmúlt 35 év természeti katasztrófáinak 80%-a valamilyen, az időjárással összefüggő káresemény volt.

Magyarországon az árvizek és viharok okozzák a legnagyobb problémát: a 2002-es áradás - amely hazánkon kívül Németországot, Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát is érintette- világviszonylatban az elmúlt 30 év legjelentősebb árvízének számít, a biztosított károk tekintetében.

Az elmúlt tíz évben egyetlen év (a 2003-as) kivételével - nem akadt olyan esztendő, amely ne hozott volna sokmilliárdos károkat. Különösen kiemelkedő volt a 2010-es év, amely becslések szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.

A Mabisz adatai szerint az elmúlt hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.

Milliárdok mennek el viharkárokra

A Generalihoz 2010-ben több mint százezer viharkár-bejelentés érkezett, ezekre a biztosító több mint 12 milliárd forint kártérítést fizetett ki. A biztosítótársaság adatai alapján az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedtek a viharkárok, a tavalyi évben pedig megkétszereződtek a bejelentések a 2009-es évhez viszonyítva. Még látványosabb a növekedés a 2000. évhez képest, amikor a társaságnál bejelentett viharkárok darabszáma mindössze 6430 volt.

Az Aegon tájékoztatása szerint a tavalyi "viharszezonban" - augusztusig - 70 ezer eseményre összesen 4,1 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A társaság összesítése szerint az augusztus végéig regisztrált károk háromszorosan múlták felül egy "szokványos" év számait. Az átlagos viharkár 68 825 forint volt.

A Groupama Garancia Biztosítóhoz 83 ezer db kárbejelentés érkezett a 2010-es május-júniusi viharok, árvizek kapcsán, mellyel kapcsolatos kárkifizetések 10,4 milliárd forintot tettek ki. A társaságnál a kárbejelentések száma idén, az elmúlt hetek viharai, felhőszakadásai, jégverései, illetve villámcsapásai következtében megközelíti a 4 ezer darabot, melynek kárösszege 200 millió forint feletti.

Felmérések szerint a katasztrófakárok rendezésével kapcsolatban több más közép-kelet európai országhoz hasonló módon gondolkodunk: a megkérdezettek közel harmada inkább az állami költségvetésben, semmint a kockázatközösségben gondolja teríteni a katasztrófák költségeit. Ez azonban téves irányba viszi a szemléletet; hajlamosak az emberek a közvetett károkat lebecsülni, és megspórolni a biztosítást. Romániában például éppen ezért tették kötelezővé a lakóingatlanok biztosítását, hogy az állam így mérsékelje a katasztrófák esetén fizetendő összeget.

Gyakori probléma az is, hogy a meglévő szerződés nem terjed ki olyan részletekre, mint például az épület falán, vagy a redőnyökön keletkezett jégkár, mert ezeket néhány biztosító eleve kizárja a kártérítési körből.

Így előzhetjük meg a viharkárokat

A kellő időben érkező időjárási információk életet menthetnek, és megelőzhetik a személyes vagyontárgyakban bekövetkező károkat. Ennek érdekében néhány óvintézkedést is meg kel tennünk:

• Vihar esetén rögzítsük, vagy vigyük biztos fedél alá a szabadban lévő tárgyakat.

• Szélvihar esetén zárjuk be az ablakokat, húzzuk le a redőnyöket, nézzük meg, hogy becsuktuk-e az összes ajtót.

• Villámcsapás veszélye esetén áramtalanítsuk az elektronikus berendezéseket.

• Heves eső esetén ellenőrizzük, hogy nem tömődtek-e el a lefolyók és az ereszcsatornák.

• Vihar, zivatar és jégeső esetén ne keressünk menedéket fák alatt, ne tartózkodjunk a szabadban és ne használjunk telefont, vagy más elektronikus berendezést.

• A járműveket vigyük fedett helyre, garázsba, vagy a szabadban fedjük le ponyvával.

Ha már megtörtént a baj - kárenyhítési tanácsok

• Elsőként arról kell meggyőződni, hogy van-e közvetlen életveszélyt jelentő károsodás az épületen. Célszerű minél előbb értesíteni a katasztrófa-védelmet vagy a tűzoltóságot a további károk bekövetkezése és az azzal járó esetleges személyi sérülések megelőzése érdekében.

• Lehető leggyorsabban értesíteni kell a biztosító társaság kárszakértőjét

• A kárszakértő megérkezéséig javasolt a káresetből visszamaradó törmelékek megőrzése, mely a pontos kárfelmérést segíti, így a kárfelmérés és a kifizetés menete is gyorsítható.

• A tetőt ért kisebb károsodások esetén javasolt ideiglenes fóliázás készítése a sérült szakaszon, a kárenyhítés érdekében.

• Nagy segítség a biztosítónak, ha a keletkezett károsodásokat lefényképezzük, ez megkönnyíti a kárfelmérést.