Nem lesz olyan gyorsan vége a háborúnak? Durva, milyen fegyverekkel támad Irán, erre nem számított senki

A támadások zöme a Perzsa-öböl menti amerikai szövetségeseket – Kuvaitot, Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Katart és Ománt – érte. A csapások célpontjává váltak azonban nagykövetségek, nemzetközi repülőterek, energetikai létesítmények és szállodák is. A legsúlyosabb veszteséget egy kuvaiti támaszpont ellen indított dróntámadás okozta, amelyben hat amerikai katona vesztette életét. A BBC által hitelesített felvételeken jól látható, ahogy egy drón az Egyesült Államok bahreini haditengerészeti parancsnokságának radarállomásába csapódik. Egy másik videón pedig az látszik, hogy egy pilóta nélküli repülőgép a dubaji Palm Jumeirah mesterséges sziget egyik luxusszállodáját találja el.

Az energiaszektort különösen súlyosan érintették a csapások. A szaúdi Rász Tanúra olajfinomító, amely az ország legnagyobb ilyen létesítménye, egy elfogott drón szétszóródó roncsai miatt kigyulladt és leállt. Katarban a világ legnagyobb LNG-exportterminálját kellett bezárni, miután iráni drónok vették célba.

A támadásokhoz használt Sahed–136 típusú drón viszonylag egyszerű felépítésű. Előre beprogramozott röppályán, műholdas navigációval halad a célja felé, hatótávolsága pedig eléri a 2500 kilométert. Orrában 50 kilogramm robbanóanyagot hordoz, egységára mindössze 20 és 50 ezer dollár közé tehető. Alacsony repülési magassága és kis radarkeresztmetszete miatt a hagyományos légvédelmi rendszerekkel nehezen észlelhető. Igazán hatékonnyá a rajokban történő alkalmazása teszi, mivel egyszerre nagy számban indítva képes túlterhelni a védelmet.

A drónok elfogása rendkívül költséges. Bár elektronikai hadviseléssel, például GPS-zavarókkal, valamint lézerfegyverekkel is megsemmisíthetők, jelenleg nagyrészt vadászgépekről vagy földi légvédelmi rendszerekből indított rakétákkal lövik le őket. Egy ilyen elfogórakéta darabja akár kétszázezer fontba is kerülhet. Nicholas Carl, az American Enterprise Institute Irán-szakértője szerint az amerikai rakétakészletek felélése az iráni stratégia tudatos eleme. Teherán eközben a polgári célpontok elleni csapásokkal "terrort és pszichológiai nyomást" kíván gyakorolni, hogy gyors tűzszünetre kényszerítse Washingtont.

Válaszul az Egyesült Államok éles helyzetben is bevetette saját, iráni mintára fejlesztett drónját, a Lucas rendszert. Ez egy alacsony költségű, pilóta nélküli harci repülőgép. Brad Cooper tengernagy elmondása szerint az amerikaiak "továbbfejlesztették az iráni konstrukciót, és visszalőtték Iránra". A Pentagon adatai szerint a háború hatodik napjára az iráni drónindítások száma 83 százalékkal esett vissza. A ballisztikus rakéták indítása ugyanekkor 90 százalékkal csökkent az első napi szinthez képest.