Lassan elporlad a forint bivalyereje? Erre számíthatunk a választásokig: meglepően mozoghat az árfolyam

Az elmúlt hónapok egyik legfeltűnőbb pénzpiaci jelensége, hogy a forint árfolyama a korábbi évek kilengései után viszonylag stabil sávban mozog az euróval és a dollárral szemben. Sokakban felmerül a kérdés: mi tartja egyben a magyar devizát, miközben a globális gazdasági környezet továbbra is bizonytalan? A válasz több tényező együttes hatásában keresendő, de a szakértők szerint van néhány kulcselem, amely kifejezetten erős támaszt ad a forintnak.

A Reuters korábbi elemzésében arról írt, hogy a legfontosabb tényező továbbra is a kamatelőny. Magyarországon az alapkamat hosszabb ideje magas szinten maradt, ami vonzóvá teszi a forintot a befektetők számára. A jegybank 6,5 százalék körüli alapkamatot tart fenn, ami az EU egyik legmagasabb szintje, és ez közvetlenül támogatja a deviza árfolyamát.

A piaci elemzők egyetértenek abban, hogy a kamatkülönbözet jelenleg kulcsfontosságú. Az Erste makrogazdasági szakértője szerint a forint árfolyamát most elsősorban az határozza meg, hogy a magyar kamatszint magasabb a régiós és a fejlett piaci kamatoknál is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a befektetők forintban tartott eszközökkel magasabb hozamot érhetnek el, ezért a deviza iránt stabil marad a kereslet.

Fenntartható az erős forint?

A forint elmúlt hónapokban tapasztalt stabilitása és erősödése kapcsán a Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, mennyire tekinthető fenntarthatónak a jelenlegi árfolyamszint, és milyen tényezők állnak a háttérben. Madár István, a Portfolio elemzője szerint a helyzet megítélésekor elsősorban a fundamentumokat érdemes vizsgálni.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság fogalma nehezen meghatározható, ezért nem abból kell kiindulni, hogy egy adott árfolyam mindenkinek kedvező-e a gazdaságban. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a jelenlegi szint rontja-e annyira az export versenyképességét, hogy az már felborítaná a külső egyensúlyt.

Jelenleg erről nincs szó, mivel a magyar külkereskedelmi mérleg jelentős többletet mutat, a folyó fizetési mérleg pedig nagyjából egyensúly közeli. Ez arra utal, hogy a mostani árfolyam nem tekinthető fundamentálisan fenntarthatatlannak

- fogalmazott Madár István.

Madár István szerint a forint erejének egyik fő oka a kiegyensúlyozott külső pozíció. A reálgazdasági folyamatokhoz, vagyis az exporthoz és az importhoz kapcsolódó devizaáramlások jelenleg nem gyengítik érdemben a fizetőeszközt.

A devizapiacon a forint kereslete és kínálata ebből a szempontból inkább semleges hatású. A tőkemozgásokat ezzel szemben erősen befolyásolja a kamatkörnyezet. A viszonylag magas hazai kamatszint továbbra is vonzó a külföldi befektetők számára, ezért keresik a forintban denominált eszközöket

- magyarázta.

Az áprilisi választás is ott lebeg a piac előtt?

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a piacon megjelent egy spekulatív narratíva is, amelyet egyes befektetők úgynevezett „Tisza-betként” emlegetnek. Ennek lényege, hogy egy esetleges politikai fordulat növelheti az EU-forrásokhoz való hozzáférés esélyét, valamint erősítheti az eurózónához való közeledést. Ez csökkentené az országkockázatot, ami alacsonyabb hozamokat és magasabb kötvényárfolyamokat eredményezhet, és közvetve a forintot is erősítheti.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e hosszabb távon erős forintot fenntartani, Madár István úgy fogalmazott, hogy az „erős” árfolyam relatív fogalom.

A forint a három és fél évvel ezelőtti mélypontjához képest jelentősen erősödött, inflációval korrigálva mintegy 17 százalékkal. Ugyanakkor ez a reálárfolyam nem számít erősebbnek annál a szintnél, amelyet a magyar gazdaság a korábbi, nagy gyengülési hullámok előtt mutatott

- mondta. Szerinte nem egy mesterségesen gyenge vagy erős árfolyam a cél, hanem az egyensúlyi, fenntartható szint.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós leértékelődési politika nem hozott stabil nominális környezetet, és az inflációs jelleg is megmaradt a gazdaságban. Amíg az árfolyam nem jár számottevő növekedési áldozattal, addig nincs gazdaságpolitikai kényszer a gyengítés irányába

- tette hozzá. A következő hónapok kilátásairól szólva a Portfolio elemzője nem számít jelentős forintgyengülésre a választásokig. A rövid távú mozgásokat később a politikai kimenetel is befolyásolhatja, ugyanakkor ha a jegybank továbbra is elkötelezett marad az infláció elleni küzdelem mellett, akkor a döntéshozók részéről nem valószínű olyan lépés, amely tudatosan a forint leértékelését célozná.

A dollár gyengülése a régiónak kedvez

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Pénzcentrumnak úgy nyilatkozott, hogy a forint kitartó stabilitásának egyik fő oka a kedvező globális befektetői környezet. Úgy látja, hogy az amerikai gazdasággal és politikával kapcsolatos bizonytalanságok miatt több olyan időszak is volt a nemzetközi piacokon, amikor a befektetők csökkentették az amerikai eszközök súlyát, és inkább a feltörekvő piacok felé fordultak. Ennek következtében felértékelődtek a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is.

Rámutatott arra is, hogy az utóbbi hónapokban a feltörekvő devizapiac volatilitása még a fejlett piaci devizákénál is alacsonyabb volt. Ez azt jelzi, hogy a befektetők jelenleg sok esetben stabilabbnak tekintik a feltörekvő devizákat, mint a dollárt, az eurót, a svájci frankot vagy a japán jent. A gyengébb dollár szintén kedvez a feltörekvő devizáknak, így közvetetten a forintnak is.

A forint ugyanakkor a régiós devizák közül is kiemelkedik, aminek egyik legfontosabb oka a magas hazai kamatszint. A mintegy 6,5 százalékos alapkamat továbbra is vonzó hozamkörnyezetet biztosít a forintban denominált befektetéseknek.

A viszonylag mérsékelt országkockázattal párosuló magas kamat miatt a külföldi befektetők továbbra is keresik a forinteszközöket, ami hullámokban erősítheti a magyar fizetőeszközt. Emellett fundamentális támaszt jelent az is, hogy a külső egyensúly továbbra is kedvező, a folyó fizetési mérleg többlete szintén támogatja az árfolyam stabilitását

- fogalmazott. A következő hónapok kilátásairól szólva az ING vezető elemzője úgy véli, hogy a forint alapvetően megőrizheti stabilitását. Szerinte a legnagyobb rövid távú teszt a jegybank közelgő kamatdöntése lesz, ahol kamatcsökkentés jöhet, amelyet márciusban egy újabb lépés követhet.

Normál esetben a kamatvágás gyengítené a forintot, ugyanakkor a piac ezt a forgatókönyvet már nagyrészt beárazta. Emiatt szerinte még egy kisebb kamatcsökkentési ciklus sem feltétlenül okozna érdemi árfolyamgyengülést, legfeljebb mérsékelt kilengést.

Reális forgatókönyv az, hogy a forint a következő hónapokban viszonylag szűk sávban mozoghat. Az árfolyam a választásokig nagyjából a 375–385 közötti tartományban alakulhat, és egyelőre nem tartom valószínűnek a 400 forint körüli euróárfolyam visszatérését, még akkor sem, ha a jegybank lépéseire rövid távon reagál a piac.

- mondta Virovácz hozzátéve: a kamatpályával kapcsolatban úgy számol, hogy februárban és márciusban egyaránt 25–25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet. Az ezt követő időszak azonban már több tényezőtől függ.

Kiemelten fontos lesz az infláció alakulása, valamint az, hogy a befektetők miként értékelik a közelgő választásokat és azok kimenetelét. Amennyiben az infláció kedvezően alakul és a globális környezet is támogató marad, akkor további kamatvágásokra is nyílhat tér, különösen úgy, hogy a régiós jegybankoknál is lazítási ciklus rajzolódhat ki

- tette hozzá. Ugyanakkor a Virovácz szerint a jegybank döntéseit nagyban befolyásolhatja a devizaárfolyam reakciója.

Ha a forint gyengülne a piaci bizonytalanság vagy esetleges profitrealizálás miatt, az lassíthatja a kamatcsökkentési ciklust. Ha viszont stabil marad az árfolyam, és az infláció is kedvezően alakul, akkor az év későbbi részében még további kamatcsökkentések is elképzelhetők, amelyek eredményeként az alapkamat fokozatosan akár 5,5–5,75 százalék közelébe mérséklődhet

- mondta a szakember.

Mozgásteret kaphat a jegybank

Mihályi Máté, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója szerint a jelenlegi folyamatok megértéséhez elsősorban a kamatkörnyezet, az inflációs pálya és a monetáris politika irányultságát kell vizsgálni. A szakértő úgy látja, hogy a forint mostani erősebb árfolyamának elsődleges támasza a magas hazai reálkamatkörnyezet.

Az új jegybanki vezetés az előző időszakhoz képest nagyobb hangsúlyt helyez az árfolyam stabilitására, a konzervatív monetáris politika pedig a magas kamatszinten keresztül kedvező hozam-kockázat arányt kínál a befektetők számára. Ez különösen a rövid távú tőkebeáramlást, az úgynevezett forrótőke mozgását támogatja, amely érzékenyen reagál a kamatkülönbözetre

- mondta Mihályi Máté, aki ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a magas kamatszintnek egyértelmű gazdasági költségei is vannak. A szigorú monetáris kondíciók fékezik a reálgazdasági növekedést, miközben az államháztartás kamatkiadásait is érdemben növelik. A vártnál kedvezőbb januári inflációs adat elvileg mozgásteret adhat a Magyar Nemzeti Bank számára a kamatcsökkentés irányába, ugyanakkor a piac ezt a lehetőséget már nagyrészt beárazta a hozamokban és az árfolyamban.

A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt több mint egy év forinterősödése mellett a hazai infláció tartósan meghaladta az eurózóna inflációját. Míg 2025-ben Magyarországon átlagosan 4,4 százalék körüli infláció alakult ki, addig az eurózónában mintegy 2,1 százalék volt az áremelkedés üteme.

Ez a különbség várhatóan középtávon is fennmarad, részben a gazdasági felzárkózási folyamat miatt, hiszen alacsonyabb fejlettségi szinten álló gazdaságokban jellemzően gyorsabb a fogyasztói árak növekedése.

Az inflációs különbözetek idővel az árfolyamban is megjelennek, ezért alapszcenárió mellett többéves távon inkább enyhe forintgyengülés tekinthető valószínűnek, még akkor is, ha rövid távon a magas kamatszint stabilan tarthatja a devizát.

- hangsúlyozta.

A következő hónapok kilátásairól szólva Mihályi Máté hangsúlyozta, hogy a rövid távú árfolyammozgások előrejelzése rendkívül bizonytalan. A forint pályáját érdemben befolyásolhatják a nagy jegybankok, így az MNB, az EKB és a Fed kamatdöntései, valamint a régiós monetáris politikai lépések is. Emellett a választások és az azt követő gazdaságpolitikai irányvonal alakulása szintén fontos tényező lehet a befektetői megítélés szempontjából.

A kamatpályával kapcsolatban a GKI kutatója emlékeztetett arra, hogy a jegybank már 2025 decemberében finomította a szigorú kamattartással kapcsolatos kommunikációját. A kedvező inflációs adatok alapján megnyílhat a tér egy február 24-ei, 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt, amely egy fokozatos lazítási ciklus kezdetét jelentheti. Ugyanakkor a további lépések ütemét nagyban meghatározhatja az infláció alakulása, a nemzetközi pénzpiaci környezet és az árfolyam reakciója, vagyis a jegybank mozgástere erősen feltételes maradhat a következő időszakban.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA