Ezt a külföldön dolgozók sokszor "elfelejtik": aztán jön a bírság

Ha valaki külföldön (más EU-országban) dolgozik, alapvetően négyféle társadalombiztosítási lehetőséget választhat

• Továbbra is itthon fizet: ez szabálytalan, ráadásul külföldön csak sürgősségi ellátásra lesz jogosult

• Átmenetileg sehol sem fizet: nem kap ellátást, a NAV viszont 5 évre visszamenőleg követelheti a be nem fizetett járulékokat, ha hazajön

• Európai egészségbiztosítási kártyát vált ki: ez csak a Magyarországon élőknek nyújt hivatalosan külföldi ellátást, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás költségét pedig visszakövetelheti az OEP

• A fogadó országban fizet járulékot: jogosult lesz az alapszolgáltatásokra, a kiegészítő szolgáltatások viszont általában drágák külföldön

Ha valaki egy meghatározott időre külföldre megy, vagy már ott van, de még nincs állása, akkor a magyar szabályozás szerint itthon továbbra is fizetnie kell a társadalombiztosítást. A jogszabály kimondja azt is, ha valaki kitelepült, itthon már nem fizetheti a tb-t, a kiköltözés után 15 nappal ki kell jelentkeznie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből, és csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat.

Aki viszont korábban kijelentkezett az OEP rendszeréből, de később mégis visszaköltözik, arra a továbbiakban Magyarországon is külföldiként tekintenek, így ha nem talál azonnal bejelentett munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami egészségügyi ellátásért, és csak az egy év letelte után fizetheti a szokásos havi 6 660 forintot.

A külföldre távozók többsége még az indulás előtt ki szokta váltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ami 36 hónapig érvényes az EU-n belül, ahol a magyar TB terhére lehet orvosi ellátást igénybe venni. Ez a lehetőség azonban hivatalosan csak a turisták számára jár, akik külföldre költöznek, azok számára érvényét veszti a kártya.

Egyre többen választják a magánbiztosítókat

Jelenleg még inkább a külföldön dolgozó magyarok számára lehetnek hasznosak azok a magán egészségbiztosítók, amelyek egész Európára "lefedettséget" biztosítanak, azaz egy meghatározott összegért - például havi/éves díjért - cserébe orvosi ellátást biztosítanak, akár egész Európa területén - és persze a lakóhely szerinti országban is, kiegészítve, de inkább helyettesítve az adott ország kórházi ellátását.

Mint azt Kovács András, a MediHelp magán egészségbiztosító üzletfejlesztési igazgatója egy keddi sajtó-háttérbeszélgetésen a Pénzcentrum kérdésére elmondta: arra kell számítani, hogy a következő években több ilyen biztosító is megjelenik Magyarországon, és egyre több ügyfél is lesz.Beszédes adat, hogy a nagyobb magánszolgáltatók évről évre folyamatos - akár évi 15-20 százalékos - forgalomnövekedésről számolnak be Magyarországon.

A magán egészségbiztosítók működésének lényege, hogy egy befizetett díjért (kb. havi 15-40 ezer forint/fő) teljes körű orvosi ellátást biztosítanak, szabad orvosválasztással, a várólisták megkerülésével. Ugyanakkor - az üzletfejlesztési igazgató szerint - ha sokan veszik igénybe az ilyen szolgáltatásokat, segíthet az állami egészségügyi rendszeren is: akinek ugyanis saját biztosítója fizeti a műtétjét, lekerül a kórházi várólistáról, így az a lista rövidebb lehet.