Már nem csak az orvosok, a betegek is menekülnek a magyar kórházakból

Az idén 15 éves OTP Egészségpénztár több mint 20 perces késéssel kezdte évfordulós sajtótájékoztatóját, ezzel a kis viccel, azt szerették volna érzékeltetni, hogy mennyire dühítő a várakozás, utalva ezzel a jelenlegi állami egészségügyi helyzetre, ahol nem 20 percet, hanem órákat kell a rendelőben tölteni egy-egy vizsgálat alkalmával.

Az évforduló apropóján kutatás is készült, amiből kiderült, hogyan látja is a mai egészségügyi helyzetet a lakosság. A megkérdezettek 83 százaléka fontosnak tartja az orvosi szűrővizsgálatokat, és 77 százalék a táplálkozására is odafigyel, ha az öngondoskodásra gondol. Egy év alatt közel 50 százalékkal nőtt azok aránya, akiknek van, vagy tervezik az egészségpénztári tagságot.

Több mint 20 százalék a magánegészségügy felé fordul inkább. Ennek legfőbb oka (41 százalék), a várólisták nagyon hosszúak az állami egészségügyben.

Már nem a munkáltatónak fontos

A 15 év alatt több mint 300 ezer tagjuk volt, ebből 241 ezren még ma is tagok, tehát a lakosság 5 százalékával kapcsolatban voltak. Ez idő alatt több mint 100 milliárd forint ment át a pénztáron, ebből 67 milliárdot a munkáltatók adták, 27 milliárd egyéni befizetés volt. Az egyéni befizetések, pont azért, mert a munkáltatók erősen támogatták, az egyéni befizetések éveken keresztül stagnáltak. Az elmúlt 3 évben viszont megugrottak az egyéni befizetések. Ennek az áll a hátterében, hogy a törvényi változások állnak, hogy magasabb adókulcsot kell fizetni ez a juttatás után, egyre kevesebb munkáltatónak "érte meg" így támogatni a munkavállalóját, ezért a magánszemélyek maguk kezdték fizetni a pénztári tagágukat.

- mondta Studniczky Ferenc az OTP Egészségpénztár ügyvezetőigazgatója.

A pénztár tagjai a tavalyi évben mintegy 2 miliárd forintot költöttek magánegyészségügyi kezelésekre, ami közel 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Főként gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre költenek leggyakrabban a tagok. Ugyanakkor a magánegészségügyi szolgáltatások is egyre népszerűbbek.

Kétéve még csak a lakosság 40 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, míg a tavalyi felmérés szerint már közel 60 százalékuk. Az alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságúak körében a lakosság harmada is igénybe vett magánorvosi ellátást.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar munkavállalóknak meggyőződése, hogy a munka és az állami egészségügyi rendszer nem összeegyeztethető, a válaszadók háromnegyede szerint még az egyszerűbb vizsgálatok miatt is szabadságra kellene mennie. A felmérésből az is kiderült, hogy egy munkavállaló évente átlagosan 1,5 napot.

Mennyit teszünk félre?

A tavalyi évben a pénztárból kilépő tagok száma nem érte el a hatezer főt, ők jellemzően a nyugdíj miatt tették, mivel már nem lehet adókedvezményt igénybe venni a befizetéseik után, így nem éri meg.

Átlagosan havi 10-15 ezer forintot fizetnek be a tagok, a szórás viszont elég nagy, van, aki 2 ezret, van aki 20-30 ezret is befizet havonta. Nagyjából 100 ezer fő az alvó tag, aki nem kap már befizetést a munkavállalójától, de még él a tagsága.