Kikutatták az igazán durva méhcsípés titkát: így lesz a legbrutálisabb a rovarok támadása

A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány készítői a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Megállapítottuk, hogy a 99 méhméregfehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága" - mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek.

Hozzátette: "a méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoportunk egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg".

A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló "dühös méhek" gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek. Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére. "A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése" - mondta a szakember.

Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas proteinsokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog

- jegyezte meg a szakember. A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.