Nagyon veszélyes játékot játszanak ezek a magyar szülők: egyre durvább itthon az oltásellenesség

Az oltásokkal szembeni bizalmatlanság modern hulláma egy 1998-as tudományos közleményig vezethető vissza. A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány összefüggést vélt kimutatni az MMR-oltás (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált védőoltás) és az autizmus, illetve a Crohn-betegség között. A hatás drámai volt

Magyarországon az oltásellenes hangulat elsősorban a közösségi média elterjedésével erősödött fel. A Facebook-csoportokban és más online felületeken terjedő dezinformáció ma már sokkal szélesebb rétegeket ér el, mint két évtizeddel ezelőtt. Az oltásellenesek gyakran minden egészségügyi problémájukat a védőoltásoknak tulajdonítják, miközben figyelmen kívül hagyják a valódi kockázati tényezőket, például a helytelen táplálkozást, a dohányzást, az egészségtelen környezeti hatásokat vagy a túlsúlyt.

A kanyaró elleni átoltottság több országban drasztikusan visszaesett, az Egyesült Királyságban és Írországban pedig kanyarójárvány tört ki

– mondta az országos tisztifőorvos, Galgóczi Ágnes a lapnak. Érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó cikket évekkel később visszavonták a cikket, miután bebizonyosodott, hogy tudományosan megalapozatlan és torzított adatokra épült.

Az európai járványügyi adatok riasztó tendenciára utalnak. Míg 2023-ban az uniós tagállamokban közel négyezer kanyarós megbetegedést jelentettek, addig 2024-ben már mintegy 39 ezer esetet regisztráltak, és több kisgyermek halt meg a fertőzés szövődményei miatt. A probléma nemzetközi jellegét mutatja, hogy számos országban nagyon hasonló megfogalmazású oltásellenes üzenetek terjednek, ami összehangolt, szervezett kampányokra utal.

A kötelező védőoltási rendszer sikere paradox módon maga is hozzájárult a jelenlegi helyzethez. Több generáció nőtt fel úgy, hogy soha nem találkozott olyan súlyos fertőző betegségekkel, mint a járványos gyermekbénulás, a szamárköhögés, a diftéria vagy a kanyaró - fogalmazott Galgóczi Ágnes.

Sokan ezért alábecsülik ezeknek a kóroknak a veszélyességét, és abban bíznak, hogy a modern egészségügyi ellátás mindenre megoldást nyújt. A valóság ezzel szemben az, hogy ezek a betegségek súlyos, akár halálos szövődményekkel járhatnak, amelyek ellen még a fejlett orvosi ellátás sem képes teljes körű védelmet biztosítani.

A kanyaró esetében különösen kritikus a magas átoltottság fenntartása. A nyájimmunitáshoz legalább 95 százalék feletti védettségi szint szükséges, mivel a kórokozó rendkívül fertőző. Míg influenza esetén egy beteg átlagosan egy-két fogékony személyt fertőz meg, a koronavírus eredeti változatánál ez a szám 2,5–4 fő, addig kanyaró esetében 16–18 új fertőzés is történhet egyetlen érintettől. Ez megmagyarázza, miért terjed villámgyorsan a betegség az oltatlan közösségekben.

Az ukrajnai háború jelentős járványügyi kockázatokat is felvet. Magyarország már a konfliktus előtt is oltóanyag-adományokkal segítette Kárpátalját, ami nemcsak az ott élő gyermekek védelmét, hanem a hazai járványügyi biztonságot is szolgálja. A háború kitörése óta menekültként érkező gyermekek a magyar rendszerben életkoruknak megfelelő védőoltásaikat térítésmentesen kapják meg. A frontvonalak közelében ugyanakkor az egészségügyi ellátás hiánya és a rossz higiénés körülmények kedveznek többek között a hepatitis A és más fertőző betegségek gyors terjedésének.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális betegség söpör végig Magyarországon: nagyon sokan vannak veszélyben, ez nem vicc

Az NNGYK legfrissebb jelentése szerint az év utolsó hetéig 2048 megbetegedést regisztráltak, ami messze meghaladja az előző évek adatait.

Az oltásellenes szülők nyomásgyakorlása komoly terhet ró az egészségügyi dolgozókra. Egyesek fenyegetésekkel próbálják kikényszeríteni az oltás alóli felmentést igazoló szakvéleményt, mások peres eljárást indítanak az orvosok ellen. Az NNGYK jogi és szakmai támogatást nyújt az érintett orvosoknak. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: több tucat pert nyertek meg, és a bírói gyakorlat egységesen kiáll a védőoltási rendszer létjogosultsága mellett, alkotmánybírósági döntésekre is támaszkodva.

A nem együttműködő szülőkkel szemben végső esetben akár büntetőeljárás is indulhat kiskorú veszélyeztetése miatt, de ez csak a legutolsó eszköz. A gyermekjóléti szolgálatoknak számos lehetőség áll rendelkezésükre: korlátozhatják a szülői jogokat, és átmeneti időre védelembe vehetik a gyermeket, amíg a szülők nem kezdenek együttműködni az egészségügyi hatóságokkal.

Mindemellett van ok a bizakodásra is, hiszen akadnak példák arra, hogy oltásellenes szülők később belátják tévedésüket.

Egy konkrét esetben egy szülő visszalépett a bírósági eljárástól, és bocsánatot kért a korábban általa perelt orvostól, miután felismerte, hogy az oltásellenes mozgalmak megbízásából eljáró jogi képviselők tanácsaira hagyatkozott, nem pedig a bizonyítékokon alapuló orvosi szakmai álláspontra.

Az oltásellenes mozgalomról, az egyre jobban terjedő, sokszor megalapozatlan és felrevezető információk terjedéséről tavaly már a Pénzcentrum is beszámolt. Akkor Boldogkői Zsolt beszélt erről lapunknak, most újra elolvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság a kötelező gyerekoltásokról: miért retteg tőlük egyre több szülő?

Rendkívül fontos lenne, hogy az egészségügyi döntéshozók is végre megértessék mindenkivel: a kötelező oltások nem véletlenül kötelezőek.