10-ből 2 magyar dolgozót még mindig érint a poszt-covid: ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

A COVID-19-ben megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-COVID szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

„A COVID-19 világjárvány során eddig Magyarországon közel 2 millió fertőzött került diagnosztizálásra. Ráadásul nemzetközi adatok alapján a páciensek egy része (40-50 százalék) tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, és így nem is kerül diagnosztizálásra. A klinikai tapasztalatok szerint a fertőzés hatására kialakuló gyulladásos és immunológiai reakciók, elváltozások több szervünket is érinthetik, és nagyon változatos tüneteket, betegségeket okozhatnak. Mivel a különböző szövet- illetve szervkárosodások és a szövődmények tünetmentes, vagy enyhe fertőzés esetében is, illetve előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, így a fertőzést követő kivizsgálás alapvető fontosságú. Mindezek miatt javasoltak a poszt-COVID vizsgálatok akár tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, levertség, szívdobogás érzése, fejfájás, alvászavarok, ízületi- vagy izomfájdalom, köhögés, nehezebb légvétel, hőemelkedés stb.) esetén is” – hívja fel a figyelmet Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos szövődményekhez vezethet a hosszú Covid: ha ezek a tüneteid, hamar menj orvoshoz

Sokan hónapokkal a koronavírus-fertőzés után is szenvednek panaszoktól.

Poszt-COVID szűrések: vezet a hasi ultrahang

A CMC Déli Klinika legfrissebb adatai szerint a Generali a Biztonságért Alapítvány ingyenes poszt-COVID szűrőcsomagjait igénybe vevő pácienseknél 2021-ben az alap szakorvosi vizsgálatok alapján további 611 kiegészítő szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése vált indokolttá szakorvosi javaslatra. Ezen vizsgálatok között a hasi ultrahang szerepel az első helyen: ezt a vizsgált személyek 25 százalékának kérte a kezelőorvosa, míg kiegészítő laborvizsgálatokat a betegek 18 százaléka számára javasoltak. A páciensek egy részének pedig további kardiológiai, tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, illetve gasztroenterológiai vizsgálatok kerültek elvégzésre a poszt-COVID szűrővizsgálatok részeként.

Ezek a hazai adatok is megerősítik azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek alapján a koronavírus-fertőzésen átesettek felénél emésztőrendszeri vagy egyéb szervi elváltozások, panaszok alakulhatnak ki.

Ehhez pedig sajnos hozzájön a pandémia alatti súlygyarapodás, melyet az elmúlt hónapokban számos kutatás is bizonyított. Tavaly a Harvard Medical School 15 millió beteg súlyváltozását vizsgálta a világjárvány kezdete előtti évben, majd az azt követő évben: az adataikból kiderült, hogy a betegek 39 százaléka hízott a járvány alatt, a súlygyarapodás pedig a normális, 1-2 kilós ingadozást meghaladó mennyiséget jelentett.

Körülbelül 27 százalékuk 5-6 kilónál kevesebbet hízott, 10 százalékuk ennél többet, és a betegek 2 százaléka érte el a 12 kilónál nagyobb súlytöbbletet. Ehhez pedig hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a sokkal több home office, kevesebb mozgás – amelyek azokat is érintik, akik könnyen felépültek a betegségből vagy tünetmentesen vészelték át azt.