Majomhimlő: megszólalt Kemenesi Gábor, európai járvány jöhet

Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra így nehéz bármit is pontosan megítélni. A legtöbb virológus  közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó  - írja Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa, majd folytatja: a feltáratlan kapcsolatok az ismert megbetegedések között további eseteket jelentenek.

Minél több ismert eset van, annál több ismeretlenre számítunk, amíg ezek kapcsolódása nem feltárt. Jelenleg a vírusfertőzés 227 megerősített és több mint 300 megerősített +gyanított esetettel rendelkezik 19 országban.

Félreértés ne essék, a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítunk, ám meg kell jegyezni, hogy minél több emberről-emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb ablak nyílik az emberi terjedéshez történő adaptációra vagy ami még rosszabb, az európai állatvilágra történő átugrásra . Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a himlővírus esetében teljesen más mechanizmusok játszanak ezekben szerepet, mint a koronavírusok esetében ám kétségtelenül – minél nagyobbat szalad a vírus annál nagyobb az esély a nem kívánatos meglepetésekre.

Azt javasolja, ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon és ne rettegjünk a buszon. Egyelőre a terjedés több szuperterjesztési eseménye is melegrendezvényekhez volt köthető, és nem a koronavírushoz hasonló véletlenszerű/széleskörű közösségi terjedésről van szó.

Sajnos a legtöbb esetről továbbra is keveset tudni, ám a legtöbb nyugati ország most kifejezetten a meleg közösségek tudatosságát próbálják növelni, illetve az egészségügyi ellátóhelyek figyelmét felhívni. Egy kanadai infektológus orvos beszámolója szerint a tünetek egészen enyhék is lehetnek (láz nélkül, kevés kiütéssel), ami rossz hír a terjedésre nézve és tovább növeli a célzott kommunikáció és tudatosság fontosságát. Egy frissen megjelent tanulmányban is hasonló tapasztalatokat látni, itt a 2018-2021 közti Nagy-Britanniába behurcolt esetek leírását találni. Közeli kontaktussal fertőzés (kórházi fertőzés vagy háztartásban történő átadás), enyhe tünetek és elhúzódó PCR pozitivitásról írnak (felső légúti kenetben is - ennek az izoláció szempontjából van jelentősége, fertőzőképességről nem írnak). Ami most még fontosabb, a megbélyegzés kerülése, történeti tapasztalatok szerint ugyanis (HIV kezdeti terjedése) a megbélyegzés abszolút a vírusnak kedvez.

Mi van a vírussal?

A genetikai vizsgálatok egyelőre egy behurcolásra és az abból történő terjedésre utalnak. A vírusgenomikai elemzések alapján a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, minden jel szerint annak egy leszármazottja. A probléma, hogy igen nehéz megítélni a vírusgenomban található mutációk szerepét, ez a SARS-CoV-2-nél sem egyszerű, itt pedig még bonyolultabb, hiszen egy jóval nagyobb és összetettebb genommal rendelkező vírusról van szó.

A várnál némileg több mutáció található a vírus genomjában , egyelőre nem lehet megítélni, hogy ezeknek van-e jelentősége és milyen okokra vezethető vissza ez a jelenség. Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál.

A vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint – az esetdefiníció is ennek mentén készült el.