Halálos bőrbetegség fenyegeti az idősebb magyarokat: gyakoribb, mint a melanoma, óriási a veszély

Ma már szinte mindenkinek evidens, hogy a nap ultraibolya sugárzásának sokféle károsító hatása van. E tényezők közül kiemelkednek a bőrre ható problémák. Nem mindegy, hogy milyen napszakban, milyen meterológiai viszonyok között, mekkora tengerszint feletti magasságban ér minket a sugárzás. Fontos tényező a táj, a domborzati viszonyok, vagy hogy mennyire szórt a fény. Vagyis sok dologra érdemes figyelnünk.

Alapvetés, hogy nyáron 11 és délután 3 óra között lehetőleg kerüljük a tűző napot. Természetesen a fénytől való védelem az ettől eltérő napszakokban is indokolt. Legideálisabb a ruhával való takarás. Ma már fényvédő faktoros ruházat is elérhető. A fej, nyak, kéz testtájakra – amelyeket nem tudunk eltakarni – pedig sokféle, magas faktorszámú készítmény közül választhatunk. Ezeket naponta többször használjuk. Vízből kijőve, szárítkozás után mindenképpen.

Pénzcentrum: Milyen károsodás érhet minket?  

Prof. Dr. Holló Péter: Ez alapvetően két időtávon valósul meg. Az azonnali probléma a leégés, ami kellemetlen.  A hosszabb távú hatások közé tartozik a bőröregedés, és sajnos a bőrdaganatok is. Ez utóbbinak több fajtája ismert. A basalioma Magyarországon a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat. Leginkább az ötven év feletti korosztály érintett, de előfordulhatnak fiatalkori megjelenések is.

A férfiak erősebben érintettek, mint a nők.

A melanóma, a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. Elsősorban az intenzív UV-sugárzásnak kitett területeken, a fejbőrön, arcon, ajkakon, füleken, nyakon, kezeken alakulhat ki. A bőrhöz kapcsolódó daganatok 2-3 százalékát adja, ez az egyik legrosszabb indulatú daganattípus. Késői felismerés esetén sajnos nagyon magas a halálozási aránya. A spinalioma vagy laphámrák a bőr laphámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. Ritkább, mint a basalioma, kevésbé agresszív, mint a melanoma, azonban időben történő felismerés nélkül áttéteket adhat. Meg kell említenem az autoimmun bőrbetegségeket, amelyek kialakulásában szintén  nagy szerepe van a napfénynek.

Nemzetközi összehasonlításban hol állunk ezekben a betegségekben?

A középmezőnyben vagyunk. A legrosszabb a helyzet Ausztráliában és a Skandináv országokban. Az elsőben az éghajlat, nagyon intenzív napsugárzás, a másodikban a lakosság világos bőre miatt.  A bőrdaganatok gyakorisága általában exponenciálisan nő, főleg az említett világos bőrű országokban. Ez elsősorban a megváltozott életmóddal jár együtt. Régen nem utaztunk ennyit, tengerparti, napos helyekre. Ma már sokan a tél egy részét is mediterrán, vagy trópusi környezetben töltik.  

Szerencsére egészségtudatosabbá váltunk, és az első javuló jelek az elmúlt években a  statisztikában is megjelentek. A lakosság egyre nagyobb része megy el a szűrővizsgálatokra. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt mesterséges napozás, a szoláriumozás népszerűsége szerencsére folyamatosan hanyatlik. Egyrészt tudatosabbak lettünk e téren is, másrészt ma már nem akkora divat a télen is barna bőr. Több országban tiltott a 18 év alattiak számára. Erre vonatkozón a Magyar Dermatológiai Társaság is kiadott egy ajánlást.