Nem kegyelmeznek az aljas vérszívók: nagyon súlyos veszélyben vannak a magyar gyerekek

Közleményében a Pfizer azt írja: köztudott, hogy az erdőkben vagy kertünk gondozása közben fel kell készülni a kullancsokkal való találkozásra, de arról ritkábban esik szó, hogy ezek az apró élősködők a városi környezetben is előfordulhatnak. Különösen az összefüggő növényzettel borított vagy körülvett kisebb-nagyobb területeken, mint a parkok vagy épp a játszóterek.

Ne feledjük, hogy az ott sétáltatott kutyák is lehetnek hordozók. Éppen ezért érdemes gyermekünk öltöztetésénél odafigyelni arra, hogy világos színű, könnyű, de lehetőség szerint zárt ruhadarabokat adjunk rá, mert azon sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. A pólót tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba. Lehetünk bármennyire is elővigyázatosak, a gyermekek játék közben nem nagyon figyelnek a ruhájukra, ezért használhatunk az életkoruknak megfelelő kullancsriasztó szereket is, amit majd otthon szappanos, meleg vízzel mossunk le.

Hazatérve először vegyük gondosan szemügyre azokat a területeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel felismerésük nehéz – a kifejlett példány vérszívása során lencsényi anyajegyre hasonlít –, ezért figyelmes keresésre van szükség!3 Ha bőrben rögzült kullancsot találunk, az észlelést követően késlekedés nélkül távolítsuk el. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg, anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a rögzülési pontból.

Miért is kell erre különös figyelmet fordítani? Ezekkel az óvintézkedésekkel megelőzhetőek lehetnek a fertőzött kullancsok által terjesztett betegségek, melyek közül hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás. Szerencsére ez utóbbi esetében elérhetőek megelőzési lehetőségként védőoltások is, amelyek mind a gyermekeknek, mind a felnőtteknek védelmet nyújthatnak!

A Lyme-kór legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik, és csak enyhe fájdalommal, esetleg viszketéssel jár. Ritkán súlyosabb idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak. Szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Az FSME-vírus* okozta agyvelőgyulladás esetében a fertőzés jelentős részben tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, és néhány nap után a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus, vírus ellenes terápiája nincs, a kórházi ellátás során a tüneteket enyhítő kezelést alkalmaznak, viszont a fertőzés megelőzésében segíthetnek a védőoltások. A prevenció lehetőségéről érdemes a háziorvossal konzultálni. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen az adott kullancsszezonra szeretteink és saját magunk számára is. 1,3