Rákkeltő anyagokat találtak sokak kedvenc üdítőiben: ez mindent boríthat, jobb lesz csapvizet inni?

A nanoműanyagok ott lapulnak mindenki íróasztalán, a konyhalapon, az éjjeliszekrényben, illetve folyamatosan belélegezzük őket. Mondhatni mára már elkerülhetetlenné váltak, azonban a műanyag vizes palackok a nanoműanyagok (ez a gyűjtőfogalma a rákkal, termékenységi problémákkal összefüggésbe hozható mérgező részecskékre) igazi csapdái. Olyannyira, hogy egy, a héten megjelent tanulmány szerint, amit a DailyMail foglalt össze, egy átlagos egyliteres palack 240 ezer darabot tartalmaz. Összehasonlításképpen ez a szám alapvetően nagyjából 5,5 liter csapvízben jelenik meg alapesetben.

Az emberi szem számára ezek a nanoműanyagok persze láthatatlanok, hiszen 1 és 1000 nanométer közötti a méretük. 1000 nanométer pedig egy ezredmilliméternek felel meg. Akkor keletkeznek, amikor a műanyagok fokozatosan kisebb darabokra bomlanak, amik olyan aprók és könnyűek, hogy ott vannak körülöttünk a levegőben, a vízben, az élelmiszerben. Gyakorlatilag minden teljesen hétköznapi termékbe beszivárognak.

Ezáltal átjuthatnak a beleken és a tüdőnkön, majd közvetlenül a véráramba, illetve a szerveinkbe kerülnek. Beleértve a szívünket és az agyunkat is. Olyannyira átfogó problémát jelent ez, hogy a méhlepényből is átjuthatnak a születendő csecsemők testébe.

Éppen ezért a Columbia Egyetem kutatói friss kutatásukban nemcsak azonosították, de meg is számolták ezeket a parányi részecskéket a palackozott vízben. Ezzel pedig hétféle műanyagot azonosítottak, ami általánosságban előfordult ezekben a frissítőkben. A Proceedings of the National Acafemy of Sciences folyóiratban megjelent eredmények szerint pedig ezeknek a koncentrációja akár 100-szor nagyobb lehet, mint azt eddig gondolták a tudósok.

Tonnányi műanyaggal mérgezik az ivóvizet folyamatosan

A kutatás kimutatta, hogy a palackok készítéséhez használt műanyagok közül a polietilén-tereftalát (PET), a polivinil-klorid (PVC) és a polietilén (PE) a leggyakrabban észlelt nanoműanyagok közé tartozott. Ráadásul a PVC az egyik legmérgezőbb nanoműanyag, ami a talajvízben, illetve a palackozott vízben is nagyszámban felbukkan. A tanulmány készítői szerint ezek az anyagok lebomlanak és a vízbe kerülnek, amikor a palackokat összenyomják, vagy amikor lecsavarjuk és visszarakjuk a kupakot, de akár akkor is beszivároghatnak a vizünkbe, amikor egy palackot hőnek tesznek ki. Például a napon hagyjuk, vagy az autóban melegszik át a víz, és így az üveg is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki a palackozott ásványvizekről: ezért isznak rengetegen már csapvizet helyette

A nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek!

A legtöbb nanoműanyag azonban nem a palackokból, hanem a környezetből, vagy éppen a gyártási folyamat során kerül bele a vízbe. Azaz, ahogyan a tudósok fogalmaztak, a kúttól a palackig minden lépésben műanyagszennyezés éri a vizünket. A kutatásban arra jutottak, hogy a PVC például a műanyaggyártás eredményeképpen kerül be a vízforrásokba, miután évente körülbelül 30 millió tonna műanyag kerül bele a vizeinkbe, illetve a földbe. Ráadásul sok esetben, mint például a szintetikus ruháknál (poliészter például), teafiltereknél vagy akár a halászhálóknál használat közben bomlanak ki a részecskék.

A tanulmány szerint azonban más változatok is bekerülnek a palackozási folyamat során a termékbe, mint a polipropilén (PP), amit széles körben használnak a gyártáshoz szükséges berendezésekben és koaguláló segédanyagként. Utóbbit a veszélyes anyagok vízből való lebontásához használják. Azonban a tudósok mindezek mellett polisztirolt (PS) is kimutattak az általuk vizsgált palackozott vízben, amit szintén a víztisztításhoz használnak. Mindezek mellett a palackozott vízben poliamidot (PA) és egyfajta nejlont is találtak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki a magyar csapvízről: itt a térkép a legveszélyeztetettebb településekről

A szolgáltatott víz minősége több településen azonban nem felelt meg maradéktalanul az ivóvízminőségi követelményeknek.

Utóbbi – némileg ironikusan – de pont azokból a szűrőkből kerül be a vízbe, amiknek a célja annak megtisztítása. A PA pedig a legnépszerűbb anyag ezeknek a szűrőknek az előállítására. Azonban ezek nanoműanyagok mindössze a 10 százalékát teszik ki a tudósok által észlelt anyagoknak, akiknek, saját bevallásuk szerint, fogalma sincs, hogy mi lehet a másik 90 százalék.

A nanoműanyagok azonban évtizedek óta aggasztják a tudósokat, hiszen már a Földön mindenhol kimutatták: a sarki jégtől, a talajon át egészen az ivóvízig, élelmiszerig mindenütt előfordul. Az ijedség pedig érthető, hiszen minél kisebbek ezek a részecskék, annál könnyebben jutnak bele a szervezetünkbe.

Az pedig pláne aggasztó, hogy korábbi kutatások szerint az átlagember körülbelül 5 gramm műanyagot nyel le hetente. Ez pedig olyan, mintha minden héten megennénk egy hitelkártyát.

Azonban a friss kutatást végzők szerint ez egy alábecsült mennyiség, ugyanis nem minden élelmiszert elemeztek a tanulmány során. Úgy gondolják ugyanis, hogy az emberek naponta akár 7000 mikroműanyagot is belélegezhetnek, ami hasonló veszélyt jelenthet, mint az azbeszt vagy a dohányzás.

A fentiek miatt pedig a kutatók azt javasolják, hogy a terhes nők inkább kerüljék az ilyen palackokból való ivást, hogy mérsékeljék a magzat szervezetébe kerülő műanyagot. Ezek a részecskék ráadásul nem bomlanak le a szervezetünkben, így könnyedén gyulladáshoz vagy irritációhoz vezethetnek. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az emberi egészségre gyakorolt hatásuknak a kutatása még bőven kezdetleges, azonban az állatkísérletekkel végzett kutatások alátámasztották, hogy gyulladáshoz, szervkárosodáshoz vezethetnek, ráadásul befolyásolják a termékenységet, a bélbaktériumokat és az anyagcserét is.

Azt pedig a humán vizsgálatok is alátámasztották, hogy a nanoműanyagok, különösen a PVC növeli a tüdőrák kockázatát, míg egy egereken végzett kísérlet arra mutatott rá, hogy összefüggés van a PS és a petefészekrák között.

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!