Mesterséges intelligencia állhat a magyar orvosok és a betegeik közé: ebben nincs még bizalom

A Szinapszis novemberben készített kutatásának eredményeit először a DHS konferencián mutatták be, melyen a Pénzcentrum is részt vett. Kertész Balázs a felmérésről elmondta, hogy több mint 300 orvost kérdeztek meg a mesterséges intelligenciáról, a kutatás reprezentatív.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezett orvosok 51%-a már tett fel kérdést, vagy adott feladatot az MI-nek, viszont munkacélra eddig csak 29%-uk használta, elsősorban kutatási célra vagy diagnosztikához. Okostelefonon MI-funkciót már a megkérdezettek 54%-a használt. A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni Kertész Balázs szerint, hogy a magyar orvosok látják az új technológia előnyeit, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe, amikor már elterjedtebb lesz a mesterséges intelligencia használata az egészségügyben. Az orvosok jelentős része olyan hátrányoktól tart, mint az adatbiztonsági, jogi, etikai problémák, a betegek bizalmatlansága az MI-vel szemben, vagy a személyes kapcsolat sérülése a beteggel a technológiák használatának következtében. A megkérdezett orvosok 38 százaléka véli úgy, hogy az MI használata rontja az orvos-beteg kapcsolatot és 40 százalékuk szerint a betegek tartanak is a technológia használatától az orvoslás területén.

Kertész Balázs az ismertető előadásában elmondta, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg területen segítheti majd az orvosok munkáját, illetve a betegek gyógyulását. A teljesség igénye nélkül ilyen területek a diagnosztika, betegmenedzsment, kezelési terv készítés, valós idejű adatelemzés, kockázatbecslés, előrejelzés készítés, adminisztráció, tudományos kutatás, gyógyszerfejlesztés. Az MI legnagyobb feladata az lesz, hogy sok területen levegye a terhet az orvosokról, ezzel enyhítve a szakemberhiányt a szektorban.

A legtöbb megkérdezett orvos szerint a mesterséges intelligencia használata 5 éven belül az egészségügyi adatelemzés és kutatás területére (87%) és a diagnosztikára (78%) lesz hatással.

Azt a kérdést is feltették a felmérésben, hogy Ön szerint javítja a mesterséges intelligencia a diagnózis pontosságát és gyorsaságát?, melyre a döntő többség (55%) úgy válaszolt, mindkettőn javít. A válaszadók 24%-a szerint csak a gyorsaságon, míg 21 százalék szerint csak a pontosságon javít. Egy válaszadó sem jelölte viszont hogy se a pontosságon, se a gyorsaságon nem javít az MI használata.

Kertész Balázs az előadás végén elmondta, hogy "jelenleg az úttörő szakaszban vagyunk" a mesterséges intelligencia alkalmazásában az egészségügyben, így ez lenne a megfelelő időszak még, hogy megtörténjen az orvosok edukációja. Az MI-technológia feltehetően robbanásszerűen fog elterjedni, amíg ez nem történik meg, addig lenne érdemes felkészülni az alkalmazására, illetve a következményeire. A megkérdezett orvosok 99%-a nyitott is lenne arra, hogy részt vegyen MI-képzéseken.

A szakértő hozzátette, hogy amikor az internet széles körben elterjedt, akkor szembesültek az orvosok a "tájékozott beteg"-problémával. A pandémia csak fokozta a páciensek késztetését az öndiagnózisra, önkezelésre az internet segítségével. Azonban az orvosok ezt is megtanulták fokozatosan kezelni, az MI-elterjedése újabb hasonló akadályokat hozhat, azonban azokat ugyanúgy meg lehet majd tanulni kezelni. Ha előre felkészülnek rá az orvosok, még könnyebb lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Letaglózó hírek jöttek a fiatalok covid-oltásairól: rengeteg magyar gyerek lehet veszélyben

Egy meglehetősen szűkre szabott feltételrendszerű pályázaton nyert a Moderna, de még így is van egy korosztály, amely kiesik a vakcinázottakból, nekik ugyanis nincs oltóanyag.