Rengeteg magyar eszi most marékszámra ezt a csodamagvat: nemcsak az íze fantasztikus, nagyon egészséges is

Az adventi időszakban jelentősen megnő a dió iránti kereslet a hazai fogyasztók körében. Ennek oka, hogy a dió az ünnepi desszertek egyik kedvelt alapanyaga. A gasztronómia keresi a diót: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de gyorsan megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is jól passzol. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású. A legtöbb áruházláncban a dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók, emellett ma már darált formában, 100-200 grammos csomagolásban is megtalálható a dió a boltok polcain.

A diót azonban nem csak jellegzetes íze miatt érdemes fogyasztani, a héjas gyümölcs számos vitamint tartalmaz, fontos A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminforrás. A dióbélben sok a magnézium, cink, kálium, kalcium, folsav, fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz. Rostforrásként sem elhanyagolható élelmiszer, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar szedi most ezt a csodaszert: szakértők állítják, nekik van igazuk

Globális trend, hogy az emberek mind nagyobb számban fordulnak a természetes, holisztikus megoldások felé.

A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak – az alfa-linolénsav – és az arginin-tartalma végett kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrálóképességet. Mind a 8 esszenciális aminosavat tartalmazza, az emberi szervezet számára kedvező összetételben.

A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, a népi gyógyászatban nagy hagyományai vannak például a diófalevél, vagy a dióhéj felhasználásának is. 

Hazánkban jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest. A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található. Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban. Az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a termesztéstechnológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.

Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is – az egyébként jellemző sűrű koronában – problémamentesen megoldhatóak lennének.

A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik. A szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását.