Új világ jöhet a magyar patikákban 2025-ben: erről minden vásárlónak tudnia kell

A tavalyi évben a gyógyszertárak csökkenésének tendenciája megfordult, összességében emelkedett a patikák száma. Ennek oka, hogy a fiókpatikák száma növekedett, főleg kistelepüléseken, a közforgalmú gyógyszertárak száma továbbra is csökkenést mutat. Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, ez a változás egy jogszabályi változásnak köszönhető. 40-50 ezer főt érinthet a fiókpatikák létesülése pozitívan a HGYSZ szerint. 

A teljes nettó forgalomnövekedés 1200 milliárd forint volt, ez 7,8%-os növekedést jelent. 2024-ben az elmúlt évekhez képest az is változást jelent, hogy a növekedés infláció feletti volt. 2025-re a HGYSZ úgy véli, további infláció feletti növekedés jöhet, azonban kisebb különbséggel, mint tavaly. 2024-ben csökkent a támogatott gyógyszerek árrése a szövetség becslése szerint. 2012-től összesen 13%-kal nőtt az árréstömeg, amely nagy nehézséget okoz a teljes gyógyszerkiskereskedelemnek. 

Tavaly a gyógyszertámogatások végső összege átlépte a tervezett keretet, így a gyógyszertárak jelentős csúszással jutottak hozzá a tb-támogatásokhoz. A HGYSZ szerint várhatóan az idei évi keretet sem lehet majd tartani: 2025-ben alacsonyabb összeg szerepel a költségvetésben, mint a tavalyi szám. Abban reménykednek, hogy tanulva a tavalyi esetből, a kormányzat hamarabb kipótolja a keletkező hiányt. 2-3 hétnyi csúszás a tb-támogatásban ugyanis a patikák döntő részét fizetésképtelenné teszi, ez pedig már a nagykereskedőket is érinti. 2024 év végén nem következett be a krízis, azonban közel jártunk, hogy ez a helyzet megingassa a gyógyszereelátást.

A vényköteles termékek dobozszáma 2%-kal növekedett, az OTC termékeké 2%-kal csökkent. A vásárlószám emelkedett 2022 óta.

A HGYSZ szerint a gazdasági helyzet továbbra is instabil, és fennállnak továbbra is megoldatlan kérdések az ágazatban: ezek közül a legfontosabbak a támogatott termékek árrése, a gyógyszertári ügyelet ügye, a gyógyszertámogatás alultervezettsége, csökkenő állami finanszírozási arány.

További fiókpatikák nyithatnak

A HGYSZ szerint a tavaly május óta eltelt idő alatt rendkívül pozitív változást jelent, hogy nőtt a fiókgyógyszertárak száma. További növekedést várnak 2025-re, főként ha emelkedik a közforgalmi gyógyszertárhoz tartozó fiókpatikák száma, amelyre van törekvés.

Egy másik tavalyi jogszabályváltozás a gyógyászati segédeszközöket érintette, mely enyhíthet az ilyen termékek tartósan negatív árrésén. Már a hatósági ártól 40%-kal el lehet térni, ezt azonban sokszor akadályozza a gyógyszertári rendszerek korlátozottsága az ármeghatározásban.

Bizonytalanságot hozó tényezők

Egyre több jogszabálymódosítás történik, mely ágazati szinten módosítja a gyógyszerellátás menetét, akár bejelentés, érdemi egyeztetés nélkül. Ilyen volt az elmúlt másfél évben az intézeti gyógyszertárak kiszervezése, a párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása, a nagyértékű gyógyszerek kiszervezése alapítványba, gyógyszerautómaták bevezetése, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei projekt (MGYK). A különböző kezdeményezések összeadódó hatása negatív hatással lehet a gyógyszerellátásra.

A gyógyszerkiskereskedelem stabil, azonban a bizonytalanságokat okozó tényezők leginkább a gazdaságilag kiszolgáltatottabb patikákat érinti, főként vidéken. Ez pedig veszélyezteti az ellátórendszert, ha a gyógyszerész-beteg találkozók száma drasztikusan lecsökken.

A 2025-ös év kihívásai

Újra kell definiálni a gyógyszertárak pozícióját, melyre vannak pozitív nemzetközi példák. A HGYSZ szerint bővíteni kell a gyógyszerészi kompetenciákat, mely enyhítheti az alapellátáson lévő terhelést (oltások beadása, vényírás). A fennálló problémák megoldása továbbra is kiemelt feladat, valamint a munkaerőhiány és a gyógyszertári marketing kihívásai. 

A HGYSZ kutatást végzett a személyi jogos gyógyszerészek körében a munkaerőhiány a gyógyszertári marketing kérdéskörében. Az eredmények alapján részletes javaslatot fognak kidolgozni a kormányzat számára. A kutatás szerint a patikák 39%-a tapasztalt munkaerőhiányt, mely 80%-ban okoz jelentős hiányt és 40%-ban megoldatlan maradt. Vagyis minden hatodik patikában nagy gondot jelent a munkaerőhiány.

Az olyan termékek esetében, melyek nem minősülnek gyógyszernek, a gyógyszerészek 63%-a szerint a patikák hátrányban vannak a drogériákkal, hipermarketekkel szemben. A válaszadók 83%-a szerint szükség lenne a hasonló feltételek megteremtésére a marketing lehetőségek terén. Ezek a termékek folyamatosan vándorolnak el a patikákból, amelyek a lakosság egészségére is hatással vannak. Továbbá ezzel a lehetőséggel a patikák lehetőséget kapnának állami támogatás nélkül is biztosítani a működési költségeiket. 

A sajtó kérdésére elmondták: az elmúlt évben emelkedett a dobozár és a kosárérték, azonban ezek a növekedések infláció alatti mértékűek. Ezen túlmenően a kiszerelésekben is egyre inkább növekvő tendencia látszik.