Nem közlik tovább a levegőminőség adatokat: aggódnak a szakértők, ez rengeteg ember egészségét érinti

Az amerikai külügyminisztérium szerdán, az Associated Press megkeresésére válaszolva közölte, hogy a légszennyezettség-mérő program a továbbiakban nem továbbít adatokat a nagykövetségekről és konzulátusokról az EPA AirNow alkalmazásába és más platformokra. Ezek a platformok korábban lehetővé tették a helyi lakosok és a világ tudósai számára, hogy elemezzék a városok levegőminőségét.

A minisztérium közleménye szerint az adatmegosztás leállítására "finanszírozási korlátok miatt került sor". Hozzátették, hogy a nagykövetségeket és konzulátusokat utasították a mérőműszerek működtetésének folytatására, és az adatmegosztás újraindulhat, ha a finanszírozást helyreállítják. A költségvetési megszorítás, amelyről először a New York Times számolt be, egyike Donald Trump elnök számos intézkedésének, amelyek során háttérbe szorultak a környezetvédelmi és éghajlati kezdeményezések.

Az amerikai légszennyezettség-mérők a veszélyes, PM2.5-nek nevezett finom részecskéket mérték, amelyek mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és légzőszervi megbetegedésekhez, szívproblémákhoz, valamint korai halálozáshoz vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a légszennyezés évente mintegy 7 millió ember halálát okozza. A szakértők szerint az adatmegosztás megszüntetése jelentős csapás a levegőminőség-kutatásra. A mérőállomások sok fejlődő országban az egyetlen megbízható adatforrást jelentették, és gyakran ösztönözték a kormányokat a levegőminőség javítására.

Különösen érzékenyen érinti a változás az afrikai kontinenst, ahol több mint egy tucat ország, köztük Szenegál, Nigéria, Csád és Madagaszkár szinte kizárólag az amerikai mérőrendszerekre támaszkodott a légszennyezettségi adatok tekintetében.

Az adatmegosztás leállítása az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi adatbázisát is érinti. Számos szegény ország nem végez saját légszennyezettség-mérést, mert az állomások fenntartása túl költséges és összetett feladat, így teljes mértékben az amerikai nagykövetségek mérési adataira támaszkodtak. A szakértők szerint ez most kritikus lehetőséget teremt arra, hogy az érintett országok megerősítsék saját légszennyezettség-mérő infrastruktúrájukat, biztosítsák az adatok átláthatóságát, és növeljék a közbizalmat a levegőminőségi jelentések iránt.