11 °C Budapest
Hihetetlen dolog derült ki a magyarok egészségéről: ebben a dologban bőven előzzük a nyugatot

Hihetetlen dolog derült ki a magyarok egészségéről: ebben a dologban bőven előzzük a nyugatot

2025. július 1. 16:04

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (gyorsételek, csomagolt snackek, cukros üdítők stb...) ma már a legtöbb európai bevásárlókosár alapelemei. Egy új adatvizualizáció szerint azonban drámai különbségek vannak ország és ország között abban, mennyire épül rá a lakosság táplálkozása ezekre a termékekre. Míg Nyugat-Európában sok helyen már az élelmiszer-vásárlások felét is ilyenek teszik ki, másutt – például a mediterrán térségben vagy Közép-Kelet-Európában – még tartja magát a főzés, a piacozás és a friss alapanyagok hagyománya.

Miközben Magyarország rendszerint rosszul szerepel az elhízás, az alkoholfogyasztás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a dohányzás európai rangsoraiban, van egy terület, ahol meglepően jól állunk: az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásában. Egy friss európai összehasonlítás szerint a magyar háztartások vásárlásainak mindössze 21,1%-át teszik ki ezek az iparilag manipulált termékek – szemben például a brit 50,7%-kal. (A régióban ugyanakkor Magyarország egy kicsit rosszabbul teljesít, mint a környező országok). Ez a statisztika fontos jelzés lehet arról, hogy nálunk talán még él a főzés kultúrája – és ez életmentő lehet.

Egy statisztika, amiben Magyarország sem hasal el

Amit megeszünk: Európa ultrafeldolgozott élelmiszer-függősége – és végre egy jó hír Magyarországról
A táplálkozás nem csupán az egészség fenntartásának egyik eszköze – az, amit nap mint nap a tányérunkra teszünk, szoros összefüggésben áll az életminőséggel, a betegségek kialakulásával és még az élettartamunkkal is. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. készételek, csomagolt snackek, cukrozott üdítők, előrecsomagolt húshelyettesítők) fogyasztása az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett – és ez a trend nem hagyja érintetlenül Európát sem.

Szétszakadó kontinens a táplálkozásban

A Public Health Nutrition adatai alapján készült térkép azt mutatja, hogy az egyes országokban a háztartási élelmiszer-vásárlások hány százaléka áll ultrafeldolgozott termékekből. A különbségek drámaiak.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása Európában. Forrás: Public Health Organization, UK.Ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása Európában. Forrás: Public Health Organization, UK.

Mint látható, a térképen három szín jelöli a helyzet súlyosságát:

  • Kékkel, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya 25% alatt van
  • Sárgával, ahol 25–50% között van
  • És pirossal, ahol 50% felett

Európa nyugati és északi része dominánsan sárga, néhol már piros – míg a déli és közép-keleti országok nagy része kék. Ez nemcsak étkezési szokásokat mutat, hanem gazdasági, kulturális és életmódbeli különbségeket is.

A lista két vége

Legrosszabbul áll az Egyesült Királyság, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek az összes háztartási vásárlás 50,7%-át teszik ki – ez már piros kategória.

A legjobb helyzetben Portugália van, mindössze 10,2%-kal – vagyis az ottani ételek döntő többsége friss vagy minimálisan feldolgozott.

Franciaország (14,2%), Olaszország (13,4%), Görögország (13,7%) és Spanyolország (20,3%) is jól állnak – ezek az országok a hagyományos mediterrán étrendek bölcsői, ahol a főzés, a friss alapanyagok és a természetes ízek központi szerepet játszanak.

Így áll Magyarország

Hazánk 21,1%-kal kék kategóriába esik – a „jó” zónába, ezzel megelőzve Ausztriát (35,0%), Németországot (46,2%), Belgiumot (44,6%), sőt még a gazdagabb Írországot (45,9%) is.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Ez különösen figyelemreméltó, mivel hazánk egyik egészségügyi rangsorban sem szokott élen végezni: legyen szó elhízásról, szív- és érrendszeri betegségekről, dohányzásról, alkoholfogyasztásról vagy fizikai inaktivitásról – gyakran Európa sereghajtói között találjuk magunkat.

De legalább táplálkozási szempontból, legalább ezen a térképen, pozitív kivétel vagyunk. Az alacsony arány azt jelzi, hogy a magyar háztartásokban még mindig viszonylag nagy arányban főznek otthon, vásárolnak friss hozzávalókat, és kevésbé dominálnak az előrecsomagolt, iparilag manipulált termékek.

Mi számít ultrafeldolgozottnak – és miért baj az, ha ezeket esszük?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem pusztán „kényelmi termékek.” Ezeket úgy tervezték, hogy ízük, állaguk, szavatosságuk maximalizálva legyen – viszont gyakran tele vannak hozzáadott cukorral, sóval, zsírral, mesterséges adalékokkal, emulgálószerekkel, színezékekkel és ízfokozókkal. Ugyanakkor tápanyagtartalmuk gyakran alacsony, rost- és vitaminhiányosak, és minimális bennük a természetes összetevő.

Számtalan kutatás kötötte már össze a rendszeres ultrafeldolgozott étel-fogyasztást:

  • Az Elhízással
  • A 2-es típusú cukorbetegséggel
  • A magas vérnyomással
  • A szív- és érrendszeri betegségekkel
  • Az emésztőrendszeri problémákkal
  • A pszichés zavarokkal
  • És a megnövekedett halálozási kockázattal.

Miért eszik többen mégis ezeket Nyugaton?

Az okok összetettek:

  • Időhiány: gyorsan elkészíthetők, mikrózhatók.
  • Kényelem: nem kell főzni, elég kibontani.
  • Marketing: sok ilyen termék „egészségesnek” tűnik – protein szeletként, gluténmentesként vagy "fitness snackként" árulják.
  • Kulturális változások: a főzés háttérbe szorul.
  • Gazdasági érdekek: az ipari élelmiszergyártás hatalmas üzlet.

Mit tanulhat Európa Délről – és tőlünk?

A déli országok példája és Magyarország viszonylag kedvező helyezése is azt mutatja: nem sorsszerű, hogy az emberek ultrafeldolgozott ételeket egyenek. Kulturális hagyomány, oktatás, közösségi szokások és a konyhai önállóság mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy ország jó helyre kerüljön ezen a térképen.

A térkép nem csak statisztikai érdekesség – tükröt tart elénk. Az egészség nem kizárólag az edzőtermekben, hanem a konyhákban, piacokon, sőt: a bevásárlókosarakban kezdődik. Magyarország számára ez az adat egy ritka jó hír – de nem szabad hátradőlnünk. Az, hogy még most sokan főznek, nem jelenti azt, hogy ez mindig így is marad. Ha okosan élünk vele, lehet ez az alap egy egészségesebb jövőhöz.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 17. hétfő
Hortenzia, Gergő
47. hét
November 17.
Nemzetközi diáknap
November 17.
Budapest napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?