Megszólalt a Kórházszövetség elnöke: szerinte ez most a legnagyobb baj az egészségügyben

Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség nemrég megválasztott elnöke pécsi tanulmányai után Baján kezdte urológusi pályafutását, ahol immár több mint harminc éve dolgozik. Szakmai hátterét urológiai és andrológiai szakvizsgák, PhD fokozat, valamint közgazdasági egyetemi végzettség alkotja. A szövetség vezetőségében már négy ciklusban tevékenykedett, mielőtt elnökké választották.

Az ágazat jelenlegi helyzetét értékelve Tóth Gábor rámutatott: vannak bőven problémák, "a kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek, ami feszültséget okoz." Kiemelte, hogy a kórházak nemcsak a fekvőbeteg-ellátást végzik, hanem a járóbeteg-ellátás 65-70%-át is biztosítják.

"Az egyik fő probléma a munkaerőhiány" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez világszerte jellemző az egészségügyben. A jelenség hátterében az elöregedő társadalom növekvő egészségügyi igényei és a fiatalok számára nem mindig vonzó, folyamatos munkavégzés állnak.

A finanszírozással kapcsolatban az elnök pozitívumként értékelte a rendszerbe nemrég bekerült 150 milliárd forintos többlettámogatást, ugyanakkor hangsúlyozta: "Egy jó finanszírozási rendszernek fenntarthatónak, motiválónak kell lennie, emellett biztosítania kell az ellátás elérhetőségét és minőségét." Véleménye szerint ideális lenne egy olyan rendszer, amely alapfinanszírozásból, teljesítményrészből és minőségi komponensből áll.

Fontos lenne, hogy a jobb minőségű munka többletfinanszírozással is járjon. Az a jó érzés, hogy megvolt a régóta várt fizetésemelés, lassan elkopott

- jegyezte meg a bérekről, hozzátéve, hogy az infláció is befolyásolta ezt a folyamatot. Ugyanakkor sikerként értékelte a paraszolvencia, a hálapénz kivezetését.

A magyar egészségügy erősségei között említette a magasan képzett szakembereket, az országos lefedettséget és a digitalizáció terén elért eredményeket. A digitalizálás nemcsak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztését jelenti, hanem új típusú szakemberek bevonását is az ágazatba.

A digitalizáció a lakosság saját egészségmegőrzéshez való hozzáállásán is sokat változtathat. Mindezek alapján azt gondolom, az egészségügyi szakdolgozóknak nagyon-nagyon sokáig lesz munkájuk

- mutatott rá az elnök, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orvosok és ápolók szerepe a jövőben is nélkülözhetetlen marad. 

A szakdolgozók helyzetével kapcsolatban sürgető problémának nevezte a fásultságot és a kiégést. "A szakdolgozóknál a fásultság, a kiégés is problémát jelent" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülése sajnos csökkent az elmúlt időszakban.

A magánegészségügy szerepéről szólva Tóth Gábor határozott véleményt fogalmazott meg: szerinte valóság ugyan, hogy átmennek néha orvosok és más szakdolgozók, de teljesen kiváltani a magánegészségügy nem tudja az állami ellátást.

A magánegészségügy nem fedi le az egészségügy teljes spektrumát. Igaz, hogy az orvos kollégák egy része elcsábul, de az ellátásnak nagyon sok olyan területe van, amiben a magánellátó bele se szagol, mert nem éri meg neki

- zárta gondolatait a Kórházszövetség elnöke.