Ez ma az egyik legádázabb betegség: nagyon nagy a veszély, de a szakértők szerint már közel az áttörés

A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – vezető daganatos megbetegedés; hazánkban évente közel 9.000 új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi, 8-9 ezer beteget veszítünk el a betegség következtében.

A tüdőrákban szenvedők 5 éves életkor-standardizált nettó túlélési aránya jelenleg 18,4%, azaz a diagnózist követő öt év elteltével ötből csak egy beteg van életben. A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető. Bár a tüdőrák továbbra is vezető helyet foglal el a hazai daganatos megbetegedési statisztikákban, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés látható mind a betegség előfordulásában, mind a halálozási mutatóiban.

Az MSD által feldolgozott NEAK-adatok alapján a középkorú férfiaknál különösen markáns javulást igazoltak az elmúlt évtizedben: mintegy 50%-kal – kb. 1000 diagnózissal – csökkent a tüdőrák éves előfordulása a 40–59 éves férfiak körében. Ez a pozitív tendencia hasonló intenzitással folytatódott a 2020-as évek elején is. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vizsgált időszakban a tüdőrák és más, a dohányzással összefüggő daganatok (pl. hólyagrák, gégerák) előfordulása nagyobb mértékben csökkent a 40–59 éves középkorú, tehát főként az aktív munkavállalóknál, mint más, a dohányzással nem összefüggő daganatos megbetegedéseké.

Ez a jelentős, előremutató változás is elsősorban a középkorúakat, közülük is a férfiakat érinti, szemben az idősebb, főleg női populációval, ahol a tüdőrák akár még emelkedést is mutatott.

„A valós hazai adatok egyértelművé teszik, hogy a betegség elleni küzdelem – beleértve a dohányzás visszaszorítására tett komplex intézkedéseket – az elmúlt évtized végére a fordulópontjához ért. A 40–59 éves generáció sikertörténete azt bizonyítja, hogy következetes népegészségügyi intézkedésekkel és társadalmi szemléletváltással a daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtizeden belül is” – mutatott rá dr. Kiss Zoltán, az MSD innovatív gyógyszervállalat adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.

A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a korai felismerést támogató szűrőprogramok, a korszerű diagnosztika és a bővülő terápiás paletta egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést – megtartott életminőség mellett.

„A tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között” – hangsúlyozta dr. habil. Gálffy Gabriella PhD, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.

„A feladatunk az, hogy a korai felismerés és a komplex onkológiai ellátás minden érintett számára elérhető legyen. A szakmai célok ismertek, az eszközök a rendelkezésre állnak: következetes ágazati munkával évről évre életévekben mérhető eredményt érünk el. Ezért ambiciózus, de tartható cél, hogy 2030-ra a betegeink érdekében további 30%-kal csökkentsük a betegség halálozási mutatóit” – fogalmazott dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.

A főigazgató hozzátette: a 30/30-as cél elérésében további segítség, hogy a tüdőrák – gyakori, rossz prognózisú daganatként – az innovatív gyógyszerkutatások fókuszában áll. Így például napirenden van az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása a tüdőrák korai stádiumában, valamint az antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC-k), illetve a már fázis III. vizsgálatokban szereplő mRNS-alapú vakcinák bekerülése a terápiás eszköztárba.

Összefogás a 30/30-ért A szakemberek a 30/30 Program megvalósítása, azaz a tüdőrákos halálozás további 30%-os csökkentése érdekében egy szakmai-ágazati és betegszervezeti együttműködésre épülő Tüdőrák

Koalíció létrehozását is kezdeményezik, melynek jelentős mérföldköve, hogy november 20-án megjelent a nem-kissejtes tüdőrák diagnosztikájáról és komplex ellátásáról szóló egészségügyi szakmai irányelv.

A következő öt év kiemelt feladataiként a következőket határozták meg:

• a primer prevenciós programok további erősítése – beleértve az alternatív dohánytermékek használatának visszaszorítását;
• a korai felismerést segítő LDCT-szűrés országos bevezetése, és a magas kockázatú csoportok célzott elérése;
• a korszerű diagnosztikai módszerek meghonosítása a mindennapi gyakorlatban;
• a betegutak, a multidiszciplináris ellátás és a pszichoszociális támogatás egységes, országos szintű megerősítése;
• fenntartható finanszírozási modell kialakítása a bizonyítottan hatékony innovatív terápiák mielőbbi hazai hozzáféréséhez;
• a fenti intézkedéseket átfogó, holisztikus tüdőrák-stratégia véglegesítése megfelelő forrásallokációval és szakpolitikai támogatással.

„Tartós sikert csak széles összefogással érhetünk el. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a következetes népegészségügyi intézkedések – a dohányzás visszaszorítása, a szűrési programok és a betegutak fejlesztése – valóban életeket mentenek. Célunk, hogy 2030-ra a hosszú távú túlélés ne kivétel, hanem reális elvárás legyen az érintettek számára” – emelte ki dr. Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Erősebb a betegek hangja

2019 óta a tüdőrákos betegek hazai érdekképviselete is új szintre lépett: létrejött az első hazai betegszervezet, a LÉLEK-ZET Egyesület a Tüdőrákos Betegekért és Hozzátartozóikért, amely aktívan részt vesz a társadalmi szemléletformálásban és a betegek támogatásában. A szervezet új, nagy léptékű projektként hiánypótló, átfogó online betegúttérképet készít, amely a betegek könnyebb tájékozódását teszi lehetővé.

„A betegek szempontjából a korai felismerés, az onkopszichológiai támogatás, valamint a terápia melletti életminőség megőrzése a legfontosabb. Fontos a megelőzésre felhívni a figyelmet, mert egyéni szinten is sokat tehetünk, akár a dohányzás elhagyásával, akár a légszennyezés visszaszorításával; de a szűréseken való részvétel is személyes tudatosságra vall. A civil szervezetek szerepe az is, hogy a betegek hangját eljuttassa a döntéshozókhoz és a szakmához, valamint segítse a tájékozódást a teljes betegút során. Ez az együttműködés látható eredményeket hoz a túlélésben és a mindennapi életminőségben egyaránt, így örömmel csatlakozunk a 30/30-as erőfeszítéshez, amellyel 2030-ra tovább javíthatjuk a betegek életkilátásait.” – mondta Pataki Erika, a LÉLEK-ZET Egyesület képviselője. Prevenció, innováció – és egy új generáció

A kutatók szerint az elmúlt évtized kedvező epidemiológiai trendje három, egymást erősítő tényezőnek köszönhető: a következetes dohányzásellenes intézkedéseknek, a diagnosztikai és a terápiás innovációk térnyerésének, a hozzáférés bővülésének, valamint az egészségtudatosságot érintő generációs fordulatnak.

1999 óta számos, egymásra épülő intézkedés – így a WHO Dohányzás‐ellenőrzési Keretegyezmény ratifikálása (2001), a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása (2011), a nemzeti dohánybolti rendszer bevezetése és a zárt légterű közterületeken és közintézményekben a dohányzás teljes korlátozása (2012–2013), valamint az egységes csomagolás bevezetése (2016) – befolyásolta a dohányzási szokásokat és a passzív expozíciót, különösen a fiatalabb generációk körében.

A HUN-CANCER-EPI adatai szerint ezek a lépések a tüdőrák és több dohányzásasszociált daganat előfordulásának tartós csökkenésében is kimutathatók.

A népegészségügyi intézkedések további kézzelfogható eredménye, hogy a mai 40–59 éves populáció nagyobb arányban nem dohányzó, illetve később kezdett el dohányozni, valamint ugyancsak alacsonyabb volt mind az otthoni, mind pedig a közterületi passzív dohányzásnak való kitettsége.5

„A HUN-CANCER-EPI adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a dohányzással összefüggő daganatok visszaszorítása már nem jövőbeli cél, hanem kézzelfogható eredmény” – hangsúlyozta dr. Kiss Zoltán.

Hozzátette: az alacsony dózisú CT-vizsgálaton (LDCT) alapuló szűrőprogramok (pl. HUNCHEST, SOLACE), a célzott, illetve immuno-onkológiai kezelések megjelenése, valamint a hozzáférés fokozatos bővülése ugyancsak hozzájárulhatott a mortalitás csökkenéséhez. Az LDCT-szűrés nemzetközi adatok szerint akár 20%-kal is mérsékelheti a tüdőrák-halálozást a magas kockázatú csoportban6, míg a korszerű terápiák – így például az immunterápia – egyes tüdőráktípusokban a hároméves túlélést a 2011-es 14,5%-ról 2021-re a duplájára, 28,6%-ra emelték7. A modern terápiák ma már első vonalban is elérhetők, amelyekhez a magyar betegek teljeskörűen hozzáférhetnek.

Nemzetközi konvergencia: jelentős egészségnyereség a régióban

A hazai trendek összhangban vannak a régiós és a nyugat-európai mintázatokkal: Csehországban a 45–54 éves férfiak, Lengyelországban az 50–59 éves férfiak körében 2011–2022 között egyaránt markáns incidenciacsökkenés volt megfigyelhető8, és hasonló javulást dokumentáltak az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is.

A közép-kelet-európai országokban a korábbi magas dohányzási arány miatt ugyanakkor a dohányzás visszaszorításából származó egészségnyereség arányosan nagyobb, ami Magyarországon is megjelenik a 40–59 éves férfiak körében tapasztalt erőteljes javulásban.