Temérdek magyar betegszik meg a tudta nélkül télen: ez nem vírusfertőzés, de sokkal súlyosabb is lehet

A szezonális depresszió a depressziók egyik típusa, amely leggyakrabban az őszi és téli hónapokban jelentkezik – amikor csökken a természetes fény mennyisége –, és ciklikusan visszatér az évszakok váltakozásával. A tünetek közé tartozik többek közt a krónikus fáradtság, a reményvesztettség, az általános rossz hangulat, az érdektelenség és a koncentrációs nehézség is. A szezonális depresszió pontos oka nem ismert, de feltehetőleg genetikai és életkori sajátosságok, valamint a szervezet kémiai egyensúlyának felborulása is szerepet játszanak benne.

Depresszió, szezonális depresszió vagy téli lehangoltság?

Dr. Hollósy-Vadász Gábor pszichológus kiemelte, hogy a szezonális depresszió és a téli lehangoltság között jelentős a különbség. Mint mondta, a szezonális depresszió – vagyis a szezonális affektív zavar – a hangulatzavarok egyik formája, és lényegesen súlyosabb tüneteket produkál, mint az átmeneti rosszkedv.

Rámutatott, hogy míg a téli lehangoltság általában legfeljebb egy-két napig tart, és gyorsan elmúlik, addig a szezonális depresszió akár hónapokon keresztül fennállhat: jellemzően ősszel kezdődik, és tavaszig tart.

A szezonális depresszióval küzdőknek tartósan rossz hangulata van, az érintettek elveszíthetik az életkedvüket, sőt, súlyosabb esetekben akár öngyilkossági gondolatok is felmerülhetnek,

mindezen tünetek pedig csak a tavasz beköszöntével enyhülnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kezdeti depresszió 7 fő tünete: ha ezeket észleled, azonnal fordulj orvoshoz

Bizony a normális látszat mögött nagyon is súlyos pszichológiai problémák szunnyadhatnak.

A szakember a szezonális depresszió és a „klasszikus” depresszió közötti különbségekről szólva elmondta, hogy a szezonális depresszió gyakran magától enyhül vagy megszűnik, amikor több a természetes fény és beköszönt a jobb idő. A klasszikus depresszió ezzel szemben általában nem múlik el spontán módon, és az évszakok változása sem hoz feltétlen javulást. Míg a klasszikus depresszió egész éven át fennállhat, függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van, addig a szezonális affektív zavarnál a tünetek egy adott időszakhoz köthetők, leggyakrabban az őszi–téli hónapokhoz. Ez az időszakos jelleg az egyik legfontosabb megkülönböztető tényező a két állapot között.

A nők, az idősek és az egyedülállóak a legveszélyeztetettebbek

A szakember azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint a nők gyakrabban érintettek, bár hangsúlyozta, hogy ennek hátterében az is állhat, hogy ők nagyobb arányban kérnek segítséget, így gyakrabban jelennek meg az ellátórendszerben. Élethelyzet szempontjából különösen veszélyeztetettek még az egyedül élők, valamint az idősebb korosztály is fokozott kockázatnak van kitéve, különösen akkor, ha mindehhez anyagi nehézségek vagy egzisztenciális bizonytalanság is társul.

A pszichológus szerint az ünnepi időszak – például karácsony és újév környéke – is sokak számára felerősítheti a magány élményét, hiszen ilyenkor hangsúlyosan jelenik meg a családdal, párkapcsolatban töltött idő képe, ami azok számára, akiknek nincs támogató közegük, kifejezetten megterhelő lehet. Ugyanakkor, mint mondta, van egy enyhén kedvező, bár kezdetben alig érzékelhető változás is ebben az időszakban: karácsony környékén már elindul a nappalok hosszabbodása, egyre több lesz a természetes fény, ami hosszabb távon pozitív hatással lehet a közérzetre és a hangulatra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drámai adatok derülte ki a dolgozók mentális állapotáról, ezt senki sem gondolta

Minden harmadik orvos és ápoló depressziós vagy szorongásos tünetekről számolt be. Ez ötszöröse az európai lakosság körében mért aránynak.

Ez történik a szervezetben

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik ilyenkor biokémiai szinten az emberben, a pszichológus kifejtette, hogy a csökkent napsütés hatására megemelkedik a melatoninszint, ami felboríthatja az alvás–ébrenlét ciklust. Dr. Hollósy-Vadász Gábor hozzátette, hogy nagyon megnövekedhet az alvásigény, a fáradékonyság, és az érintettek nehezebben tudnak alkalmazkodni a mindennapok ritmusához. Ezzel párhuzamosan csökken a szerotonin és a dopamin szintje is, melynek következménye a kisebb motiváció, a kevesebb mozgás, és gyakran tapasztalható tartós kimerültség, valamint belső enerváltság is.

Mindezek pedig tovább erősítik, hogy a fáradtság és a kedvetlenség miatt az érintettek kevesebb időt töltenek a szabadban, így csökken az endorfintermelés is, ami tovább rontja a hangulatot és az általános közérzetet.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Dr. Hollósy-Vadász Gábor szerint akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, ha azt tapasztaljuk, hogy tartósan nagyon rosszul érezzük magunkat, különösen akkor, ha a rossz időszakokban a hangulatunk minden téren jelentősen nyomottabbá válik.

Kiemelte, hogy figyelmeztető jel lehet az is, ha észrevesszük, hogy nincs kedvünk mozogni, csökken a szexuális érdeklődésünk, vagy egyre nehezebben tudunk kikelni az ágyból.

Mint azt a szakember hangsúlyozta, ha már nemcsak hétvégén, hanem hétköznapokon is egész nap aludnánk, esetleg fel sem kelünk, és azt éljük meg, hogy beszűkül az életterünk, ez pedig a mindennapi működésünkre is kihat, akkor ez komoly jelzés.

Amikor valaki már nem képes ellátni azokat a hétköznapi feladatokat, amelyeket korábban gond nélkül elvégzett, az egyértelműen olyan állapot, amely szakember segítségét igényli

– húzta alá a pszichológus.

Fényterápia

A szakember kifejtette, hogy a szezonális depresszió többféle módon is kezelhető terápiás keretek között, és bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. Mint mondta, a pszichiátriai ellátás gyakran az egyik leghatékonyabb megoldás, hiszen ilyenkor célzottan be lehet avatkozni az agyi neurotranszmitterek működésébe. Az antidepresszánsok általában néhány hét alatt fejtik ki hatásukat, és jelentősen csökkenthetik a tüneteket.

A gyógyszeres kezelés mellett a pszichológus szerint fontos szerepe van az életmódváltásnak és a pszichológiai eszközöknek is, ilyenek lehetnek a relaxációs technikák, a fényterápia, de sokat segíthet a támogató társas kapcsolatok tudatos építése, valamint különböző kognitív módszerek alkalmazása is.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor emellett a fényterápiát említette még. Mint kifejtette, ennek lényege, hogy az érintett napfényhez hasonló, speciális megvilágításban tölt el meghatározott időt – ezt a módszert elsősorban az északi országokban alkalmazzák. A fényhatás révén hormonális szinten is kedvező változások indulnak el a szervezetben, és a D-vitamin-termelés is serkenthető.

A szakember rámutatott, hogy a vitaminpótlás szintén támogató szerepet játszhat: megfelelő készítmények szedésével csökkenthető a szezonális depresszió intenzitása és a tünetek kilengése, így az állapot súlyossága is mérsékelhető.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes, milyen sok magyar fiatal lesz öngyilkos: mi van a háttérben?

Magyarország továbbra is az élmezőnyben az öngyilkossági statisztikákban – mit árulnak el a számok a társadalom mentális állapotáról?

Otthoni praktikák

A pszichológus kérdésünkre azt is elmondta, hogy léteznek otthoni praktikák is. Például ha anyagi lehetőségünk engedi, érdemes lehet egy rövid utazást tenni, mivel ha valaki a téli hónapokra napfényesebb, melegebb éghajlatra költözik, előfordulhat, hogy a szezonális depresszió tünetei egyáltalán nem jelentkeznek nála.

Az íróasztalt is lehet úgy elhelyezni, hogy az ablak felé nézzen, így a napsütés minél jobban érje az embert, de vásárolhatók olyan speciális izzók, amelyek a napfényt utánozzák, bár ezek nem helyettesítik teljesen a természetes fényt.

A legfontosabb és mindenki számára hozzáférhető eszköz pedig továbbra is a rendszeres mozgás: minél többet tartózkodunk aktívan a szabadban, annál nagyobb a szervezet endorfin-termelése, ami természetes módon javítja a hangulatot.