Újra megszólalt a rendőrség Dudás Miklós halálának körülményeiről: ezt már a helyszínen sejtették

A 34 éves Dudás Miklós halálhíréről január 5-én számoltunk be. A sportoló 18. kerületi házánál a rendőrség helyszínelést végzett, de aznap még azt közölték, hogy "a halálesettel összefüggésben idegenkezűség, bűncselekmény gyanúja eddig nem merült fel". A hatóság akkor közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálta az esetet.

Egy nappal később azonban fordulat következett be: a rendőrség tájékoztatása szerint "a soron kívül elvégzett hatósági boncolás során a szakértő olyan sérüléseket talált az elhunyton, amelyek keletkezési mechanizmusa büntetőeljárás keretében tisztázható". Ennek következtében halált okozó testi sértés miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen.

A két közlemény között nincs ellentmondás. Rendkívüli haláleseteknél előfordul, hogy a helyszíni szemle során nem találnak idegenkezűségre utaló nyomokat, csak a későbbi boncolás során derülnek ki olyan részletek, amelyek bűncselekményre utalnak.

Rendkívüli haláleset esetén a helyszíni szemlebizottság minimum két főből áll: a bűnügyi technikusból és a szemlebizottság vezetőjéből, akikhez igazságügyi orvosszakértő is csatlakozik. A technikus feladata a fényképezés, videófelvételek készítése és a nyomrögzítés, míg a bizottság vezetője felel a szemle jogszerűségéért, szakszerűségéért és a jegyzőkönyv elkészítéséért.

Az, hogy Dudás esetében soron kívüli boncolást rendeltek el, arra utal, hogy halálának körülményei már kezdettől fogva gyanúsak lehettek. A boncolás olyan sérüléseket is feltárhat, amelyek szabad szemmel nem láthatók, és amelyeket a helyszínen még az orvos sem vesz észre.

A halált okozó testi sértés azt jelenti, hogy a sportolót valaki bántalmazhatta, és halálát ez a bántalmazás okozta. A nyomozás során a rendőrség olyan technológiákat alkalmazhat, amelyekkel látens nyomok is kimutathatók, biológiai anyagmaradványokból DNS-nyomok nyerhetők ki, és akár szagminták rögzítésével is segíthetik a nyomozást.