Új, veszélyes denevérvírust azonosítottak: emberre is terjedhet, itt lehet az újabb világjárvány?

Bangladesi egészségügyi szakemberek szokatlan esetsorozattal találkoztak: olyan betegeket vizsgáltak, akiknek tünetei Nipah-vírus okozta megbetegedésre utaltak, a laboratóriumi eredmények azonban ezt nem igazolták. A páciensek torokváladékából származó minták PCR- és szerológiai vizsgálata nem mutatta ki a Nipah-vírus jelenlétét.

Részletesebb genetikai elemzés során a kutatók a Pteropine orthoreovirus (PRV) örökítőanyagát azonosították a korábban levett mintákban. A diagnózist megerősítette, hogy több esetben sikerült élő vírust is kitenyészteni, ami egyértelműen igazolta az aktív fertőzés fennállását, és kizárta, hogy pusztán szennyeződésről legyen szó.

A megbetegedések lefolyása változatos volt, egyik páciens neurológiai szövődmények következtében életét vesztette. Az öt érintett személy esetében közös körülménynek bizonyult, hogy mindannyian fogyasztottak nyers datolyapálma-nedvet. Ez az édes ital, amelyet a denevérek is előszeretettel fogyasztanak főként a hideg időszakban, közvetlen fertőzési útvonalat biztosíthat: a denevérek nyála vagy ürüléke szennyezheti a nedvet, így a kórokozók közvetlenül bekerülhetnek az emberi táplálékláncba. Ugyanez a mechanizmus ismert a Nipah-vírus átterjedésénél is.

A denevérek számos, emberi megbetegedést okozó vírus természetes hordozói. Ide tartozik a veszettség kórokozója, a Nipah-, a Hendra- és a Marburg-vírus, valamint a SARS-CoV-1 is. E fajok nagy kolóniákban élnek, és gyakran érintkeznek más állatfajokkal, ami kedvez a vírusok fennmaradásának és terjedésének.

A PRV az ortoreovírusok csoportjába tartozik, amelyek jellegzetessége a tíz szegmensre tagolódó örökítőanyag. Ez a felépítés lehetővé teszi különböző vírustörzsek genetikai anyagának keveredését, ha egy gazdaszervezetet egyszerre több törzs fertőz meg. Az ilyen genetikai átrendeződés befolyásolhatja a vírus terjedőképességét és a betegség súlyosságát. A gyümölcsevő denevérek nagy távolságokat repülnek, ami elősegíti a különböző vírustörzsek földrajzi szétterjedését, és növeli a genetikai keveredés esélyét.

Bár a PRV-fertőzéseket egyelőre Bangladesben írták le, a virológusok aggodalommal figyelik a fejleményeket. Korábban nem dokumentálták, hogy ez az orthoreovírus emberekben ilyen súlyos klinikai képet okozhatna. A felfedezés arra figyelmeztet, hogy számolni kell további, eddig észrevétlenül terjedő vírusokkal is, és az állati eredetű fertőzések jelentősége a jövőben tovább nőhet.

A mostani esetek rámutatnak arra is, hogy nem kizárólag a jól ismert zoonotikus kórokozók jelentenek fenyegetést. Olyan vírusok is képesek lehetnek észrevétlenül elterjedni az emberi populációban, amelyeket korábban jelentéktelennek tartottak. A szakemberek hangsúlyozzák a széles spektrumú vírusdiagnosztika fontosságát, amely lehetővé teszi a rejtett fertőzések korai felismerését és a megfelelő járványügyi válaszlépések időben történő megtételét.