Brutálisan megdrágulhat a magyarok egyik kedvenc sajtja: ez fájni fog a vásárlóknak

A juhhimlő 2024 augusztusi kitörése óta megállíthatatlanul terjed az országban. A Juhhimlő Kezelésére és Ellenőrzésére létrehozott Görög Nemzeti Tudományos Bizottság adatai szerint 2025 decemberéig 2449 gazdaságban 1985 fertőzést azonosítottak. Ez összesen 450 233 juh és kecske kényszerlevágásához vezetett - számolt be az Agroinform.

A görög kormány a nemzetközi szervezetek ajánlása ellenére következetesen elutasítja a védőoltások alkalmazását. Az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság egyaránt támogatja a vakcinázást, Athén azonban továbbra is az úgynevezett egészségügyi kiürítés módszeréhez ragaszkodik: fertőzés észlelésekor a teljes állományt megsemmisítik.

A döntés mögött elsősorban a fetaexporttal összefüggő gazdasági érdekek állnak. Raúl Rivas, a Salamancai Egyetem Agrobiotechnológiai Kutatóintézetének mikrobiológusa szerint Görögország juh- és kecsketej-termelésének közel 80 százalékát feta sajt előállítására használják fel, amelynek mintegy kétharmadát külföldön értékesítik. A termék oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik, így kizárólag Görögországban készülhet. A szakértő arra figyelmeztet, hogy ha az Európai Unió enyhítene ezen a szabályozáson, az "óriási csapás lenne Görögország számára".

A juhhimlőt kapripoxvírus okozza. Rendkívül fertőző betegség, amely ugyan nem terjed emberre, de az állatállományban magas elhullási arányt okoz. A kórokozó akár hónapokig életképes marad a környezetben, ami jelentősen megnehezíti a felszámolását. Szakértők szerint a mostani járvány nagy valószínűséggel Törökországból indult, ahol a betegség endémiás. Az utóbbi években más dél-európai országokban is felbukkant: Spanyolországban 2022-ben sikerült megfékezni, Romániában pedig 2024-ben jelent meg.

A tömeges állatpusztulás miatt drasztikusan visszaesett a tejtermelés, ami

a feta árának jelentős emelkedéséhez vezethet.

Rivas előrejelzése szerint "a feta sajt luxuscikké válhat a következő hónapokban". A termék legfontosabb exportpiacai az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.

A hivatalos intézkedések elégtelensége miatt egyes állattartók saját kezükbe veszik a védekezést, és illegálisan, törökországi vagy jordániai forrásból származó vakcinákkal oltják be állataikat. Krisztosz Kellasz vidékfejlesztési államtitkár erre a gyakorlatra is felhívta a figyelmet, mivel a jelenlegi tesztek nem tudják megkülönböztetni a természetes fertőzés és az oltás nyomán kialakult ellenanyagokat, ami további járványügyi kockázatokat hordoz.