Ne tévesszen meg a meglepő növekedési adat: könnyen belassulhat a magyar gazdaság

Ahogyan arról már lapunk is beszámolt, a KSH reggel közzétette az első negyedéves GDP-re vonatkozó becsléseket. Ez alapján a gazdaság éves szinten 8,2 százalékkal nőtt január és március között, ami érdemben meghaladta az előzetesen vártakat. A részletek egyelőre nem ismertek, de a hivatal rövid kommentárja szerint minden gazdasági ágazat hozzájárult a növekedéshez, de a fő hajtóerőt az ipar és a piaci szolgáltatások jelentették.

Az Erste elemzői kommentáljában kiemelték, hogy a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekre és az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások tovább emelkedő teljesítményét támogatta.

A rövid távú kilátások azonban nem annyira kedvezőek. Az orosz-ukrán háború február végi kitörése és a gazdasági szankciók egyre szélesebb köre a második negyedévtől már nem hagyja érintetlenül a magyar gazdaság teljesítményét sem. A következő negyedévek így az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. A megnövekedett energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok fennmaradó, néhol tovább fokozódó feszültségei rontják az ipari export kilátásait. Ezeket a negatív hatásokat azonban részben ellensúlyozhatja, hogy a fogyasztói kereslet viszonylag erős maradhat, s összességében az év egészében is a növekedés fő motorja lehet. Ugyanakkor a beruházások növekedése várhatóan lassul a bizonytalanabb üzleti kilátások, a magasabb kamatkörnyezet és a közelgő fiskális konszolidáció miatt.

Jelenlegi előrejelzésünk a 2022-es éves GDP-növekedésére 4,3%. Alapvetően úgy látjuk, hogy a romló rövid távú kilátások ellenére a tavalyi évről jövő erős áthúzódó hatások és az magas első negyedéves teljesítmény miatt az éves gazdasági növekedés összességében valahol 4-5% között alakulhat az idén. Az előrejelzési bizonytalanságok azonban rövid távon is magasak, sok minden függ attól, hogy mikor ér véget a háború és milyen gyorsan tér magához a jelenleg még visszafogottabb külső kereslet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arról beszélt, hogy az elemzői várakozásokat messze felülmúlva, de a Takarékbank és a Bankholding várakozásához (7,8%) közeli mértékben, 8,2%-kal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg 2,1%-kal bővült a tavalyi negyedik negyedévhez képest.

A növekedést szerinte egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsították. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,9%-os növekedési prognózisunkat. 

A robosztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A hazai GDP közel 6%-kal haladja meg a járvány előtti szintet

- fogalmazott a szakértő, aki szerint a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárulhatott: Az első negyedévben ipari termelés éves növekedése 5,5%-ra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,6%-ról, az építőipar növekedése 15,7%-ra lassult az utolsó negyedévi 19,2%-ról, a kiskereskedelmi forgalom 10,3%-ra gyorsult 5,5%-ról, a vendéglátás 80,9%-ra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 59,2%-ról, a vendégéjszakák számának növekedése 424%-ra gyorsult a korábbi 208%-ról, emellett a szállítás, raktározás bővülése is igen jelentős volt.

Mint mondta, az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést.

A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre

-  húzta alá. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet.

Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, ami kisebb reálbérnövekedéshez vezethet, de alapesetben a hazai reálbérek növekedésére számítunk. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számítunk, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphatunk - fogalmazott Suppan Gergely.

Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arról beszélt, Várható volt a jelentős növekedés, mivel a múlt év első negyedévében közel 2 százalékos visszaesés volt.

Azaz a bázishatás felfelé húzta az idei mutatót. Emellett a lakossági fogyasztás is a szokásosnál jobban pörgethette a gazdaságot az év első hónapjaiban kifizetett extra juttatások, köztük az szja-visszatérítések miatt. A növekedéshez lényegében az összes ágazat hozzájárult, de az ipar és a szolgáltatási szektor vitte a prímet a termelési oldalon

- értékelt a szakember, aki szerint a vállalatok kényszerű készletfelhalmozása ugyancsak segíthette a növekedést, erre a már említett ellátási problémák miatt van szükségük. A bővülés pontos összetételéről majd a két hét múlva megjelenő részletes adatok adnak majd választ. 

Hozzátette: Fontos, hogy az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést. Emellett az infláció, az ellátási láncok problémái, a magas nyersanyag- és alapanyagárak szintén kockázatot jelentenek. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 második negyedévében több mint 17 százalékos volt a növekedés. 

A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben, 2023-ban pedig 2,5 százalékos emelkedés várható.