Több évtizeddel vethette vissza a világ országait a Covid-válság: lesz még min dolgozni

A nagyobb vallási csoportok száma emelkedik, 2050-re a keresztények és a muszlimok aránya közel azonos lesz.  – derül ki a Roland Berger, német tanácsadócég „Trend Compendium” című 6 részes tanulmánysorozatának első fejezetéből.

Az ENSZ által 2015-ben meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2030-ig egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérését valósítanák meg, azon az elven, hogy "senkit sem hagynak magukra". A Roland Berger most publikált Trend Compendium jelentése szerint, amely azt vizsgálja hogyan változik világunk 2050-ig, a szegénység csökkentése, az anyák és gyermekek egészsége és a nemek közötti egyenlőség terén történt előrelépés, de a törvények önmagukban nem képesek megváltoztatni a hozzáállást. Valódi változás csak akkor lesz, ha a közvélemény is támogatja és az egyes országok teljesítik a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Ez mindent országnak jelentős kihívást jelent.

Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta: „A tanulmány átfogó képet nyújt a személyes, polgári és gazdasági szabadságjogokon alapuló társadalmi értékek jelenlegi helyzetéről, valamint, hogy a közeljövőben milyen irányba orientálódhatnak ezen értékek. A modern társadalmak egyre összetettebbek, mely növekvő kihívásokhoz vezet az értékkonszenzus és normák betartása terén.”

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a sírig tartó munka? Tömegével kezdhetnek el újra dolgozni a magyar nyugdíjasok

Ma Magyarországon és az Európai Unióban egy 15 éves fiatal átlagosan 36 munkával töltött évre számíthat.

Nő a muszlim vallásúak száma

A népesség megoszlása befolyásolni fogja a vallások jövőbeli növekedését. Bár a buddhisták kivételével minden nagyobb vallási csoport abszolút számban fog növekedni 2050-ig, a világ népességéhez viszonyítva a keresztények aránya stagnál, míg a muszlimok minden más vallást megelőznek.

A muszlimok száma a világ népességénél gyorsabb ütemben nő – a 2010-ben mért 1,6 milliárdról 2050-re 2,76 milliárdra emelkedik –, míg a keresztények száma 800 millió fővel fog gyarapodni. A keresztények és a muzulmánok globális aránya 2070-re várhatóan kiegyenlítődik, és a világ népességének egy-egy harmadán osztoznak majd.

A nemek közötti egyenlőtlenség globális probléma

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) 2018-as felmérése megerősítette, hogy a nemek közötti egyenlőségre és sokszínűségre irányuló kezdeményezések eredményeként nő a vállalatok nyeresége. Ezzel szemben a nők 2019-ben a köz- és magánszektorban a vezetői pozíciók mindössze 28%-át töltötték be világszerte – a 2000-es 25%-hoz képest –, és ez az arány Észak-Afrikában és Ázsia számos részén jelentősen alacsonyabb.

A nők alulreprezentáltsága a vezetői pozíciókban a legfelsőbb szinteken még szembetűnőbb, az ILO kutatásából kiderült, hogy a nagyvállalatok 16%-ának, míg a kisvállalatok 26%-ának van női vezérigazgatója. A globális MSCI indexet alkotó vállalatok előrejelzései szerint a nemek közötti egyenlőség a vállalati vezetőtestületekben a legjobb esetben is csak 2039-ben, a legrosszabb esetben 2069-ben, normális fejlődés esetén pedig 2045-ben jelenik meg.

A nők egyenlő részvétele és vezetői szerepe a politikai és közéletben alapvető fontosságú. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a nők világszerte alulreprezentáltak a döntéshozatal minden szintjén, és a nemek közötti egyenlőség elérése a politikai életben a legtöbb ország számára távolinak tűnik

– mondja Schannen Frigyes. 2020-ban 133 országban a nők a helyi tanácskozó testületekben a megválasztott helyek 36%-át, a nemzeti parlamentekben azonban csak 25%-át töltötték be, ez utóbbiak közül csak négy országban van a nőknek legalább 50%-a. A nők államfői tisztséget csak 21 országban töltenek be, és 119 országban még soha nem volt női vezető.

A 20 ország közül, ahol a nők aránya a legmagasabb a parlamentekben, 16-ban alkalmaznak valamilyen nemi kvótát; jelenleg 81 országban tartanak olyan választásokat, amelyekben törvényben rögzített nemi kvóták vannak. A kvóták célja már nem a női jelöltek vagy parlamenti képviselők minimális arányának elérése, hanem a nemek közötti egyenlőség elérése.