A szolidaritási hozzájárulás körüli vita új szintre lépett: a kincstár már nem tárgyal, hanem levonja a pénzt Budapesttől.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi (25 százalék + 1 szavazat) részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló adásvételi szerződést, amely szerint a főváros - a huszonöt évvel ezelőtti privatizációs szerződésben meghatározottaknak megfelelően - mintegy 17 milliárd forintot fizet a külföldi befektetőknek.
A Tüttő Kata és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesek által jegyzett javaslatot 27 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el a testület. A jóváhagyott adásvételi szerződés szerint - az 1997-ben már előre meghatározott vételáron - 16 milliárd 867 millió forintért vásárolja vissza az önkormányzat a részvénycsomagot.
A főváros a vételárat a részvényesi jogainak a társaság részvénykönyvébe történő feltüntetését követő egy éven belül fizeti meg, várhatóan legkésőbb 2024. május 31-ig. Mint az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek, a szakmai befektetők az 1997. november 3-án megkötött részvényesi szerződés alapján 25 évre jogosultságot nyertek az FCSM szakmai irányítására. A részvényesi szerződés szerinti 25 éves időtartam idén november 3-án lejárt, így ezen időponttól számított harminc napon belül, vagyis december 3-ig meg kell kötni az adásvételi szerződést.
A részvényesi szerződés az osztalékszámításról úgy rendelkezik, hogy a 25 százalék + 1 szavazatot biztosító részvénnyel rendelkező befektetőknek a számított osztalékalap 75 százaléka jár a törzsrészvényeket megelőzően, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos fővárosi önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult, feltéve, hogy az eredménytartalék erre elegendő fedezetet nyújt a befektetőknek kifizetett osztalékot követően.
Ugyanakkor a javaslatban rámutattak arra is, hogy a felek közös akarattal, de a részvényesi szerződés tételes módosítása nélkül "már eltávolodtak" a dokumentum eredeti elszámolási viszonyaitól, vagyis az osztalék megállapítása az utóbbi években egy mesterségesen kijelölt, de kölcsönösen elfogadott összegben történt, különös figyelemmel arra, hogy az eredeti osztalékalapszámítási módszer 2005 óta nem tükrözi a megváltozott gazdálkodási és üzemeltetési viszonyokat. Az adásvételhez szükséges még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulása és a Gazdasági Versenyhivatal hatósági bizonyítványa. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt újságíróknak, hogy a vételárat a társaság eredménytartalékának terhére fizetik ki.
Érik a hatalmas energiapiaci forradalom: valódi "nukleáris robbanás" várható, sok dolog megváltozhat
Az atomenergia újra stratégiai jelentőségűvé válik, ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a klímacélok szigorodnak, és az energiabiztonság felértékelődik.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







