Elképesztő mi zajlik ebben a megyében: a melósok láthatják kárát, hogy így megzuhant a gazdaság

Baranya Magyarország legdélebben fekvő megyéje, székhelye az ország ötödik legnagyobb városa, Pécs. Számos történelmi és kulturális szempontból fontos várost találunk itt, mint Mohács, Villány, Siklós és Szigetvár. Azonban a KSH adatai alapján koránt sem olyan rózsás a helyzet, mint elsőre hinnénk.

Baranya megyében már tavaly elkezdődött a népességcsökkenés: tavaly január 1-jén 354,3 ezren éltek itt, ami 2500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Azonban nincs megállás, a népesség folyamatosan csökken:

Baranyában 2022 I-III. negyedévében 2204 gyermek jött világra, és 3989 fő hunyt el. Az élveszületések száma 0,4, a halálozásoké 8,3%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában.

Visszaszorulóban az ipar

Évtizedeken át volt jelentős utánérc- és feketekőszén lelőhely Baranya megye, azonban ez egyre inkább visszaszorulóban van, és helyét szépen lassan a feldolgozóipar veszi át.

A rendszerváltás előtt a gazdaságot tekintve még az első öt megye között szerepelt. Az átgondolatlan privatizáció és a súlyos, országos gazdaságpolitikai hibák Baranyában az országos átlagnál nagyobb rombolást végeztek. Mindez a szomszédunkban zajló délszláv háborúval egy időben történt. Így elvesztettük természetes piacainkat, a háborús határ mellett elmaradtak az infrastrukturális beruházások, és kimaradtunk az újraiparosítás első hullámából. A felelősség sokrétű. Az elmúlt évtizedek helyi közélete épp annyira hibáztatható, mint a mindenkori központi kormányzatok, amelyek a Dél-Dunántúlt egyszerűen elfelejtették

– mondta el Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke még korábban.