Megszólalt a szakértő: az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig maradhat

A jegybank mai kamatdöntő ülését követően az alapkamat maradt 13 százalékon. Az az O/N betéti kamat szintén maradt, 12,5 százalékon, ugyanakkor az O/N fedezett hiteleszköz kamata 100 bázispontos mérséklődést követően 18,5 százalékon áll holnaptól. Ahogy várható volt az irányadó, egynapos betéti ráta 100 bázisponttal 17 százalékról 16 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan bejelentették a devizacsere-tenderek esetében is a 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását.

Nagy János, makrogazdasági elemző szerint a jegybank új előrejelzéseit illetően optimistának tekinthető az idei növekedési előrejelzés: a megadott, 0-1,5 százalékos sáv szerint nem számolnak az éves reál-GDP mérséklődésével. Az inflációs prognózis a jövő évre vonatkozóan némileg feljebb tolódott, ami főként a bejelentett adóváltozásokkal magyarázható.

A mai jegybanki bejelentések nem okoztak meglepetést. Az MNB a várt ütemben folytatta a májusban megkezdett normalizációs ciklust, melynek eredményeként szeptemberben egyesülhet a két irányadó kamatláb, amennyiben a kockázati környezet ezt lehetővé teszi. Megmaradt a szigorú hangnem is: hangsúlyos elem maradt a kommunikációban és előretekintő iránymutatás során az óvatosság és fokozatosság.

A jegybank összegzése szerint mostanra a gazdaság minden ága a dezinflációs folyamatot erősíti, melynek eredményeként érdemben 10 százalék alá csökkenhet az éves fogyasztói árindex decemberre. Ezzel együtt a középtávú, 3 százalékos cél elérése csak 2025-ben következhet be.

Részletek

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője elmondta, hogy a kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz-és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, a gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a befektetői hangulat ugyan vegyesen alakult, de csökkent a volatilitás és viszonylag stabilak voltak a piacok, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége, noha a jegybankok üzenetei némileg szigorodtak. A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovább gyűrűző hatásai, az általuk okozott piaci turbulenciák átmenetinek bizonyultak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Virág Barnabás: minden az infláció meredek esése felé mutat

100 bázisponttal csökkentette az MNB a kamatfolyosó felső részét. Ehhez hasonló mértékben csökken az irányadó kamat is, ami 16 százalék lehet, erről beszélt Virág Barnabás.

A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, megtörtént az uniós megállapodás–bár a forrásokhoz való hozzáférés még nemkövetkezett be –, valamint érdemben javult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Amennyiben ezen tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésére kerülhet sor a következő kamatdöntő üléseken.

A jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swap piacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak, a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.

Az egynapos gyorstender kamatának csökkentésének folytatása az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikációalapján történhet. Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat), arra számítunk, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér az alapkamattal. Az MNB a korábbi 15-19,5%-os sávról 16,5-18,5% közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit–főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése miatt –3-5%-ról 3,5-5,5% közé emelte. Az idei, valamint a jövő évi 0-1,5% és 3,5-4,5% közötti GDP növekedési előrejelzését változatlanul hagyta.

Kilátások

Az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13%-os szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé Suppan Gergely szerint, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden.

Amennyiben a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat. Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 10,5%-ra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökkenhet az alapkamat