Ebben a gazdasági mutatóban hihetetlen jól szerepel Magyarország: még Nyugat-Európát is beelőzzük

A Gini-indexet adott országon belüli jövedelmi (vagy vagyoni) egyenlőtlenségek mérésére használják. Elnevezését Corrado Giniről, olasz statisztikusról kapta. A mutató 0 százalék és 100 százalék között mozog, és minél nagyobb az értéke, annál jelentősebb az országban a jövedelmi egyenlőtlenség. Szélsőértékei is hasonlót fejeznek ki: 0 százaléknál teljes az egyenlőség, vagyis a jövedelemből a társadalom minden tagja egyenlően részesedik; míg 100 százalék esetében egy embernél összpontosul a teljes jövedelem.

Természetesen a szélsőértékek nagyon ritkák, a világban mért Gini-indexek 23-63 százalék között mozognak. Kismértékű egyenlőtlenség motivációt, ösztönzőt jelenthet a humán tőkébe való befektetésre, mely széles körben elfogadott. Továbbá serkentheti a mobilitást, annak előmozdítását és az innováció elősegítését. A növekedés szempontjából fontos gazdasági ösztönzők azon alapulnak, hogy az egyének kemény munkával jobb eredményeket érhetnek el - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Hozzáteszik, a túl nagy egyenlőtlenség azonban veszélyeztetheti a gazdasági növekedést, különösen akkor, ha ezt a jövedelemoszlás legalsó szintjén jelentkező nagyobb szegénység idézi elő. Ha a jövedelemoszlás (vagy vagyoneloszlás) legalsó szintjén állók erőforrások hiányában nem tudnak befektetni a készségeikbe és oktatásukba, lehetséges, hogy nem tudnak maradéktalanul kibontakozni, ami összességében károsan hat a növekedésre

Jövedelmi egyenlőtlenségek országon belül

Ahogy korábban szó volt róla, két ország közül az tekinthető egyenlőtlenebbnek jövedelemelosztás szempontjából, melynek Gini-indexe magasabb. A Gini-index adatai alapján a legegyenlőtlenebb ország a Dél-afrikai Köztársaság a maga 63%-os mutatójával (Világbank (2023) 2014-re vonatkozó adata). Ezután Namíbia (59,1%, 2015), Zambia (57,1%, 2015) és a Közép-afrikai Köztársaság (56,2%, 2008) következik. A világon a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező tíz országból nyolc afrikai, kettő dél-amerikai ország.

A legalacsonyabb Gini-értékeket többségében európai, közép, vagy éppenséggel kelet-európai országok adják. A Gini-index értéke a legalacsonyabb Szlovákiában (23,2%, 2019), Szlovéniában (24%, 2020), Belaruszban (24,4%, 2020) és Ukrajnában (25,6%, 2020). Egyéb tényezők mellett az államszocialista rendszerek „egyenlősdije” és a nagyfokú újraelosztás fontos szerepet játszhat a kelet-közép-európai országok kedvező helyezésében. A világ tíz leginkább egyenlő országa között kilenc európait találunk, illetve az Egyesült Arab Emírségeket (26%, 2018).

A magyar mutató (29,7%, 2020) nagyjából az osztráknak (29,8%, 2020) és a horvátnak (29,5%, 2020) felel meg, és kimondottan alacsony kategóriába tartozik, vagyis igen alacsony hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenség (a világon a 31. legalacsonyabb Gini-indexszel rendelkeztünk 2020-ban a vizsgált országok között, a Világbank adatai szerint).