Megszólaltak a gazdasági szakértők: ezt kell mindenkinek tudnia a szeptemberi inflációról

A szeptemberi éves infláció 12,2% volt, ami azt megelőző havihoz képest (16,4%) csökkenést jelent, azonban emellett a fogyasztói árak havi bontásban emelkedtek 0,4%-al. Az elemzők szerint ezzel az ütemmel haladva decemberre az infláció 6% körülre eshet, ezzel elérve beígért egy számjegyű inflációt. 

Az infláció szerkezete nagyjából megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 15,2 százalékos volt. A járműüzemanyag-árak drágultak, 3,3 százalékkal. Átlag felett alakult a ruházkodási cikkek és a háztartási energia havi drágulása. Pozitív meglepetést a szolgáltatásinfláció okozott, ahol mindössze 0,2 százalékos hó/hó drágulást regisztráltak, ami elmaradt az átlagtól - összegezte Nagy János az ErsteBank makrogazdasági elemzője. Valamint hozzátette, hogy összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabb sebességgel. Jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása. Mindezek összessége szigorú monetáris politikát és ezzel a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.

A kilátásokat tekintve az MBH Bank vezető elemzője, Suppan Gergely belátása szerint az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020-21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egy számjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Idén 17,8%-os átlagos inflációra számítunk, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet - írja a szakértő.

Virovácz Péter, ai ING Global Research elemzője ennél már kevésbé optimista, és kifejtette, hogy az igazi kihívás a decemberi-januári időszak után következik. Habár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon az infláció további érdemi csökkenését nem veszélyezteti semmi. A decemberi és januári adatokat nagyban segíti majd a bázishatás, ám ezt követően – látva a friss havi átárazásokat és figyelve a kockázatokat – meglehetősen nehéz lesz 7 százalék közeléből 3 százalékra levinni az inflációt. Tehát monetáris politikai szempontból a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egyszámjegyű infláció. - fejtette ki a Global Research elemzője.