Minden hiába volt: mégis bevezetik ezt az új adót Magyarországon, 2024-ben jön a feketeleves

A mindössze 6 óra alatt elvégzett hatásvizsgálat szerint a globális minimumadó bevezetése növeli Magyarország versenyképességét. A lap szerint meglepő az eredmény, hiszen a kormány évek óta berzenkedik a minimumadótól arra hivatkozva, hogy 9 százalékos társasági adó versenyelőnyt jelent Magyarországnak (a globális minimumadó legalább 15 százalékos nyereségadó beszedését írja elő a legnagyobb cégek esetében). A „versenyelőny” persze keletkezhet abból is, hogy a minimumadó bevezetése uniós kötelezettség, elmulasztása végső soron kötelezettségszegési eljárást vonhatna maga után, illetve azt jelentené, hogy Magyarország nem felel meg az uniós adózási normáknak.

A vizsgálat szerint a költségvetés számára a minimumadó bevezetése a 2024-2026 közötti időszakban 96 milliárd forint pluszbevételt jelent. Az egyetlen kimutatott negatív hatás, hogy a minimumadó plusz adminisztratív terhet jelent mind a vállalkozások, mind a közigazgatás számára. A 15 százalékos minimumadó vonatkozik majd minden, évi 750 millió euró fölötti bevételű multinacionális vagy hazai vállalatcsoportra, ha a bevételi határt két egymást követő évben eléri. Az alacsony adóterhelésű, aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalatoknak két formában kell majd kiegészítő adókat fizetniük - írja a lap.

A törvényjavaslat Magyarországra vonatkozóan leszögezi, hogy lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót (hipa), az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.
Fő szabály szerint pedig lefedett adónak minősül a csoporttag könyvelésében a bevételét, jövedelmét vagy nyereségét terhelő adó, vagy egy másik csoporttag – amelyben tulajdonosi részesedést tart – jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban felszámított adó.

Különösen a helyi iparűzési adó beszámíthatósága fontos, ez számos esetben azt fogja eredményezni, hogy az érintett, a hipa beszámítása nélkül aluladóztatott csoporttagok után sem kell majd kiegészítő adót fizetniük az anyavállalataiknak. 2022 végén a hipa lefedettségének biztosítása után engedte át Magyarország a megállapodást. Ezzel nem a kis- és közepes vállalkozások érdekei, hanem a multik érdekei érvényesülnak: a nagy 750 millió euró bevétel fölötti vállalatcsoportok körébe beletartozik az összes Magyarországon is működő, jelentősebb multi, az országban legalább ezer (leány)vállalkozás. Az első helyen a Mol áll, amely jelenleg különadót nyög. Ott az MVM és más állami cégek, mint az Országos Dohányboltellátó, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató, illetve a teljes bankszektor - írja a lap.

Az Európai Unió irányelvként fogadta el az OECD által kidolgozott globális minimumadó szabályozást, amelyet Magyarországnak is át kell ültetnie jogrendjébe 2024. január 1-ig. Így az adót 2024-ben év elején vezethetik be.