Valóban Európa szegényháza lennénk? Úgy tűnik, mutatjuk az okokat

A háztartások egy főre eső fogyasztása (vásárlóerőparitáson mérve) csak Bulgáriában volt kisebb 2022-ben. 2023-ra még nincs adat, de a fogyasztási dinamikák közötti különbség alapján nem lenne meglepő, ha az utolsó helyre csúsznánk vissza a 27 uniós tagország között - írja a Portfolio. A portál szerint ennek oka az MNB elemzésében keresendő, mely rámutat, hogy a háztartások klasszikus kiadásai alacsonyak, a 27 tagú Európai Unióban a legfontosabb fogyasztási csoportokban a 25-27. helyen állunk, ilyen például az élelmiszer, a ruházat, az egészségügy, a telekommunikáció vagy éppen a szabadidő.

Az MNB elemzése erre két okot lát:

• Az infláció elszállása mindig a szegényeket sújtja jobban, mert a jövedelmük nagyobb részét (akár egészét) költik el, így az áremelkedés a teljes jövedelmüket adóztatja. Ráadásul az elmúlt években elszálló infláció szerkezete is hátrányos volt, hiszen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat erőteljesebben terhelte - főként az élelmiszerárak elszállása miatt. Ez azt eredményezte, hogy pont azok jártak rosszabbul, akik a jövedelmük nagyobb részét költötték fogyasztásra.
• Óvatosság. A magas infláció a bérek és a vagyon reálértékét 2,5-3 évvel visszavetette. Mindig érdekes kérdés, hogy ilyen helyzetre miként reagálnak a háztartások. A fogyasztás simítása esetén az optimista lakosság még áldozni is hajlandó a megtakarításaiból azért, hogy ne kelljen visszafognia a költekezését, életmódját. A mostani válságban nem ez történt, a lakossági bizalom a bizonytalannak ítélt környezetben csökkent, az óvatossági motívum felerősödött, ezért a megtakarítási hajlandóság még emelkedett is.

A jegybank szerint összességében ezen úgy lehetne segíteni, ha a fogyasztás élénkítése érdekében a döntéshozók olyan eszközöket alkalmaznának, amelyek fenntartható helyzetet eredményeznek. Ha a fogyasztás emelkedése a külső egyensúly romlásához vezet, akkor az nem lesz tartós folyamat. Fontos lenne a belső értékteremtés erősítése, ami a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) bővüléséhez vezet.

Ezt a folyamatot elvileg a beruházások növekedésének kellene segíteni, és látszólag ebben jól is állunk, hiszen a beruházási rátánk magas. Igaz, a beruházásra fordított források rövid távon a fogyasztástól veszik el teret, ám ez nem lenne baj, ha a beruházások a jövedelemnövelő hatáson keresztül a jövőben magasabb fogyasztáshoz vezetnének. Azonban a magyar gazdaság évek óta magas beruházási rátája szemlátomást nem tesz ilyet - jegyzi meg a Portfolio.