Már a V4 országok között is hátul kullog Magyarország: aggasztó, mennyire nem pörög a gazdaság

Bár a hazai, euróban mért feldolgozóipari kivitel (és persze a hozzátartozó import is) duplájára nőtt 2010 és 2023 közt, a régiós országok e mutatóban is jobban teljesítettek nálunk a vizsgált időszakban: Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szörösére nőtt a feldolgozóipari, euróban mért export.

Bár az export alakulása sok tényezőtől függ, az egyik legfontosabb közülük, hogy mennyire versenyképes a gazdaság, melynek egy kiemelt eleme, hogy milyen bérköltség mellett tud előállítani egy egységnyi, kivitelre kerülő árut. A forint leértékelődésével az exportáló vállalatok egyre kevesebb euróból képesek finanszírozni a forintban felmerült bérköltségeket. Tehát minden hátránya mellett a forintleértékelődés támogatja az exportot.

A nagy, jellemzően multinacionális, közel 100%-ban exportra termelő vállalatok végsősoron tehát az euróban mért bérköltséggel számolnak, így fontos szempont, hogy a régiós devizában mért bérköltségük növekedését mennyire ellensúlyozta ezeknek a devizáknak a leértékelődése, netán a termelékenység növekedése. Nemzeti valutában mérve 2010 óta a régióban a hazai feldolgozóipari munkaerőköltség nőtt legnagyobb mértékben (főként a magasabb inflációs pálya miatt). 2024-ig, a forintban mért magyar feldolgozóipari munkaerőköltség megháromszorozódott. Második legnagyobb növekmény a lengyeleknél volt, ott 2,5-szeresére nőtt a mutató.

A hazai exportőröket kárpótolta azonban a folyamatos, régiós szinten kiemelkedő devizaleértékelődés. A cseh korona euróval szembeni árfolyama 2024-ben a 2010-es szinten állt, a lengyel fizetőeszköz mindössze 7%-ot gyengült, északi szomszédunk pedig megkerülte a leértékelődés problémáját, ott 2009 óta a közös európai valuta a fizetőeszköz. Mindeközben a forint 30%-ot gyengült az euróval szemben.

Ezzel együtt is az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség nagyjából párhuzamosan nőtt a régióban: a cseheknél 105%-os, a lengyeleknél 97%-os növekményt figyelhettünk meg, míg hazánkban kereken 100%-kal nőtt a mutató. A régióból egyedül az eurót használó Szlovákia lóg ki, ott 115%-os növekménnyel kellett a munkáltatóknak kalkulálniuk.

A munkaerőköltség növekedését láthatóan nem a feldolgozóipari munkaerő termelékenységének javulása hajtja. E mutató 2010-hez képest a szlovákoknál 58%-kal, a cseheknél 33%-kal a lengyeleknél 38%-kal emelkedett. Eközben Magyarországon 8%-os volt a bővülés. A gyengélkedő hazai adatokat főként az alacsony hozzáadott értékű iparágak előretörése magyarázza.

Mindezzel együtt az euróban mért feldolgozóipari átlagkereset 2024 átlagában Csehországban 4%-kal, Lengyelországban 5%-kal magasabb, míg Szlovákiában 7%-kal kisebb, mint nálunk (1 720 euró). Összességében tehát a kisebb mértékben növekvő magyar feldolgozóipari exportot részben magyarázza az átlagos mértékű munkaerőköltség növekmény melletti átlag alatt bővülő termelékenység.