Beleőszül a kamatokba a magyar gazdaság: mit lehet ezzel kezdeni?

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben Magyarország fordította a bruttó hazai össztermék legnagyobb hányadát kamatkiadásokra az Európai Unióban. A GDP 5%-át kitevő összeg jelentősen meghaladta a második helyezett Izland 4%-os és a harmadik Olaszország 3,9%-os értékét. Összehasonlításképpen: a legalacsonyabb kamatterhet Luxemburg (0,3%), Bulgária (0,5%) és Svédország (0,6%) viselte.

A magas kamatkiadások ellenére a magyar költségvetés 2024-ben képes volt pozitív elsődleges egyenleget felmutatni, ami 2019 óta először fordult elő. Ez azt jelenti, hogy bár a költségvetési hiány a GDP 4,9%-a volt, a kamatkiadások nélkül 0,1%-os többletet mutatott az uniós (ESA) módszertan szerint. Fontos megjegyezni, hogy pénzforgalmi alapon a kamatkiadások a GDP mintegy 4%-át tették ki, de a 2025 elején kifizetett Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatainak jelentős részét az uniós módszertan szerint még 2024-re könyvelték el.

Hosszabb időtávon vizsgálva, 2015-2024 között Magyarország átlagosan a GDP 3%-át fordította évente kamatkiadásokra. Ebben az időszakban Izland (4,9%), Olaszország (3,7%) és Görögország értékei meghaladták a magyart.

Egy ország kamatkiadásait több tényező befolyásolja: az adósság mértéke, a befektetői megítélés és hitelminősítői besorolás, valamint az állampapírpiac szerkezete. Magyarország esetében különösen az utóbbi játszik jelentős szerepet, mivel nálunk a legmagasabb Európában a lakossági finanszírozás aránya a teljes adósságon belül.

Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon az államadósság látható költsége 6,8% volt, ami messze a legmagasabb az EU-ban. A második helyen álló Lengyelország és Románia esetében ez az érték 4,5% volt. Magyarország helyzete több szempontból is kedvezőtlen: az eurózónán kívül helyezkedik el, viszonylag magas az adósságrátája, és kiemelkedően magas a lakossági finanszírozás aránya. Ez a három tényező együttesen eredményezi a kiugróan magas kamatkiadásokat.

A számítások szerint 2025-ben

Magyarország a GDP mintegy 3,3%-ával, nagyságrendileg 2800 milliárd forinttal költött többet kamatokra, mint az európai országok átlagosan.

Ha csak a régiós, nem eurózóna-tag országokhoz (Lengyelország, Csehország, Románia) viszonyítunk, akkor is közel 2000 milliárd forint volt a magyar többletköltség.

A 2015-2024 közötti tízéves időszakban Magyarország átlagosan a GDP közel 1,5%-ával költött többet kamatra, mint az európai országok átlaga, ami jelentős többletterhet jelentett a költségvetés számára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2025 első három hónapjában több mint 1550 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, ami több mint 300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi időszak adatát. A 2025-ös költségvetésben pénzforgalmi alapon 3836,1 milliárd forint kamatkiadás van tervezve, míg a 2026-os költségvetésben már csak 3361,7 milliárd forint szerepel, ami a terhek enyhülését vetíti előre.

Az utóbbi hónapokban fordulat érzékelhető a kormányzati kommunikációban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március végén már arról beszélt, hogy "nem a lakossági befektetések gyarapítása, hanem az államadósság minél alacsonyabb költségen való finanszírozása az elsődleges cél". A miniszter elismerte, hogy a lakossági finanszírozás bár fontos eleme volt a forrásbevonásnak, egyben a legdrágább forrása is.

Nagy Márton szerint a lakossági állampapírok kamatfelára jelenleg 50-70 bázispont a hasonló intézményi papírokhoz képest. Előrevetítette, hogy "a lakossági állampapírokból valamekkora részt ki lehet engedni és intézményi állampapírokba átterelni, illetve az intézményi állampapírok súlyát növelni az adósságfinanszírozásban", valamint a lakossági állampapírok kamatainak további csökkentését.

A magas kamatkiadások egyik fő oka az inflációhoz kötött kamatozású állampapírok (PMÁP) jelentős állománya, amelyek az infláció emelkedésével automatikusan átárazódtak. Bár a kormány korábban arra hivatkozott, hogy a kifizetett kamatok az országban maradnak és élénkítik a gazdaságot, úgy tűnik, a mérleg az elszálló kamatokkal negatívba fordulhatott.